Hozzányúl a szociális hozzájárulási adó szabályaihoz a kormány 2026-ban, ezzel bezár egy kiskaput – jelentette be Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára a minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen. Kedd este nyújtotta be a jövő évi adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány, ezzel kapcsolatban árult el részleteket.
A Világgazdaság tudósítása szerint az államtitkár elmondta,
az adórendszer versenyképességét szeretnék fenntartani, ahol pedig lehet, javítani rajta, ezért folyamatosan egyeztetnek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával.
Ősszel tervezik az újabb adminisztrációs könnyítések életbelépését.
Fontos kiemelni, hogy a mostani adócsomag nem érinti a kormány nagy adócsökkentési programját, amit négy külön törvényben kezelnek: a csed, gyed, örökbefogadó adómentességéről, a háromgyermekes anyák, a kétgyermekes, illetve a harminc év alatti anyák szja-mentességéről is külön jogszabály rendelkezik.
Ugyanakkor a mostani csomagban hozzá kellett nyúlni a szociális hozzájárulási adóhoz.
Több visszaélést tapasztalt a négygyermekes anyák szja-mentessége miatt a NAV. Több száz ilyen esetről tudtak, ezeket a hivatal eddig egyedi esetekként kezelte. Korábbi anyákat, akik szja-mentesek voltak, miután nyugdíjasok lettek, felvették egy céghez, majd osztalékként adómentes jövedelemre tettek szert, tehát visszaéltek egy kiskapuval, ezt most bezárják. Így az átlagbér négyszerese, havi 2,5 millió forint fölött szocho-kötelezettséget vezetnek be, ez éves szinten bruttó 30,5 millió forint, az a fölötti rész után 13 százalékos szochót kell fizetni.
Maradnak az extraprofitadók
Az is kiderült, hogy az extraprofitadókból továbbra is jelentős befizetéseket vár a kormány, ezek a következők:
- a bankoktól 180 milliárdot,
- a biztosítóktól 60 milliárd forintot.
- a kiskereskedelmi szektortól 130 milliárdot,
Ugyanakkor a kormány támogatja az állampapír-vásárlást a tavaly életbe lépett jogszabályokkal, az adófizetési kötelezettség feléig lehet levonni a névérték 10 százalékát. Az intézkedéstől 1800-2000 milliárd forintnyi állampapír vásárlást várnak.
Korábban hét különadó volt az energetikai különadókból, ebből a legjelentősebb az Ural–Brent-adó, ebből 50 milliárd forinttal számolnak. A Robin Hood-adó kulcsa 40 százalék volt, ezt visszacsökkentik 31 százalékra, gyakorlatilag ezzel kivezetik az extraprofitadót. A víziközmű-szolgáltatók adóalanyisága megszűnik, ezzel támogatják a szektor beruházásait.
A kiskereskedelmi adó ugyanakkor változatlanul fennmarad. Összességében 530 milliárd forint adóbevételt várnak az extraprofitadókból, ebben a legnagyobb befizetők a bankok és a kiskereskedelmi ágazat.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
