Itt vannak a pontos számok: ennyi pénz marad a családoknál az adókedvezményekkel

A közelmúltban több ellenzéki sajtóorgánumban is olyan tartalmú cikkek jelentek meg, melyek szerint a szja-mentesség két- és háromgyermekes anyák részére való kiterjesztése, a 30 évnél fiatalabb édesanyák adómentessége, illetve a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj szja-mentessé tétele nem jelent segítséget minden családnak, valamint hogy ezekkel a már eleve gazdagabb családok járnak jól. A Tényellenőr megállapításai szerint a bejelentett adókönnyítések valamennyi, akár egy-, akár többgyermekes családnak segítséget nyújtanak: a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége már az átlagfizetésnél kevesebbet kereső anyák számára is éves szinten több százezer forint nettójövedelem-növekedést jelent.

A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot Forrás: Pexels

Kétségkívül a bejelentett intézkedések közül a legnagyobb jelentőségű az szja-mentességnek a két- és háromgyermekes anyák részére történő kiterjesztése volt. De legalább ennyire fontos volt a 30 év alatti édesanyák március 8-án bejelentett adómentessége. Hankó Balázs miniszter elmondta, hogy 2026. január 1-jétől a 30 év alatti anyák teljes jövedelme adómentes lesz – idézte fel elemzésében a Tényellenőr.

Vagyis az igénybe vehető szja-mentesség 55 ezer forintról 100 ezer forint fölé emelkedik. Mindemellett kiterjesztik a kedvezményt minden 30 év alatti édesanyára, nem csak azokra, akiknek az elmúlt két évben született gyereke.

A teljes mentességet fokozatosan vezetik be, kezdve a háromgyermekes anyákkal, majd kiterjesztve lépésenként a kétgyermekes anyákra korcsoportok szerint.

A bevezetés pontos ütemezése az alábbiak szerint néz ki:

• 2025. október 1.: háromgyermekes anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
• 2026. január 1.: A kétgyermekes 40 év alatti anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. De ugyanekkor veszi kezdetét a 30 év alatti anyák teljes adómentessége is.
• 2027. január 1.: A kétgyermekes 40-50 év közötti anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
• 2028. január 1.: A kétgyermekes 50-60 év közötti anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
• 2029. január 1.: A kétgyermekes 60 évnél idősebb anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük

Az szja-mentesség részletszabályai még nem ismertek, azonban az biztos, hogy a kedvezmény nem függ a jövedelem nagyságától, így a magasabb és az alacsonyabb keresetű anyák is teljes mértékben mentesülnek az szja megfizetése alól.

Az intézkedés célja a népességfogyás csökkentése. Hogy milyen jelentősége van ezeknek a döntéseknek, azt jól mutatja Hegedűs Tamás, a Századvég szenior makrogazdasági elemzőjének álláspontja, mely szerint „ha a 2011-es termékenységi arányok »beragadtak« volna, akkor 2012 elejétől 2024 végéig közel 190 ezerrel kevesebb gyermek született volna. Mivel a termékenységi ráták nagyobb valószínűséggel tovább csökkentek, mint stagnáltak volna, megalapozottan kijelenthetjük: legalább 200 ezerrel több gyermek jött világra a családpolitikai támogatások bevezetésének köszönhetően” – fogalmazott a szakértő a Világgazdaságnak írt cikkében.

A médiában elhangzott állítások szerint a kisebb jövedelemmel rendelkezők számára az szja-mentesség nem nyújt érezhető segítséget, például a Magyar Narancs egyik cikkében az szja-mentességet a következő állításával vezeti fel: „A családi adókedvezmény is a magas jövedelműeknek kedvezett, az adómentesség esetében pedig ez hatványozottan igaz lesz. Így például Varga Judit, Sarka Kata, Rogán Cecília számára lesz igen hasznos ez a rendelkezés – meg persze mindenkinek, aki magas jövedelmet kap, többet, mint amit eddig le lehetett nullázni a kedvezménnyel.”

Nézzük meg, hogy igaz-e az, hogy csak a kiemelkedően magas fizetéssel rendelkező anyáknak lesz majd hasznos az szja-mentesség, ehhez vizsgáljuk meg hogyan is alakul majd a nettó fizetése egy átlag alatti, illetve átlag feletti fizetésű kétgyermekes anyának (a rendszeres bruttó átlagkereset 2024. decemberében 625 400 forint volt).

• Az szja-kedvezmény következtében egy átlag alatt kereső anya nettó fizetése 332 500 forintról – 75 ezer forinttal – 407 500 forintra nő, ami határozottan érezhető életszínvonal-javulást jelent az azt igénybe vevő anyák számára. 
• Az átlag feletti fizetést kereső anya nettó fizetése pedig 665 ezer forintról – 150 ezer forinttal – 815 ezer forintra nő.

Láthatjuk, hogy még az átlag alatt kereső kétgyermekes anyák is éves szinten – a példánkban lévő bruttó ötszázezres fizetés esetén évi kilencszázezer – forinttal több pénzt kapnak, ami jelentős növekedésnek tekinthető. Tekintettel arra, hogy a magas keresetűekhez képest az alacsonyabb keresetűek jellemzően fizetésük nagyobb arányát fordítják fogyasztásra, joggal számíthatunk arra, hogy az szja-mentesség nagyobb életszínvonal-növelő hatást fog kifejteni az alacsony keresetűek esetében. Fontos azonban megemlíteni, hogy mindenki csak az általa fizetett szja mértékében kaphat visszatérítést.

A sajtóban felmerültek még olyan állítások is, miszerint az szja-mentesség osztalékra és egyéb, nem munkabérnek számító jövedelemre is igénybe vehető lesz (a Magyar Narancs cikke felvetette „Akár a BDPST Zrt. családi vállalkozást is megéri majd átalakítani úgy, hogy az anya fizetése havi 100 millió forint lesz, apa meg megelégszik a garantált bérminimummal, a többit pedig anya veszi ki osztalékágon.”

Ezért fontos kiemelni, hogy Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter megerősítette, hogy az szja-mentesség csakis munkabérre vonatkozik, tehát osztalék, illetve árfolyamnyereség esetében továbbra is kell majd szja-t fizetni.

Ez egyébként eddig is így volt a négygyerekes anyák esetén is, ennek megváltoztatásáról pedig senki nem beszélt.

A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj szja-mentessége

Szintén új bejelentés volt, hogy 2025. július 1. napjától a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj is szja-mentessé válik, ami további 15 százalékos nettójövedelem-növekedést jelent az azt igénybe vevő családok számára. A csed után jelenleg csak szja-t kell fizetni, így ez a juttatás teljesen adómentessé válik, míg a gyedet nyugdíjjárulék is terheli, amit továbbra is fizetni kell majd.

Fontos megemlíteni a visszatérő kritikák miatt, hogy a csed nem a gyerekek számához van kötve, hiszen egy adott gyerek születéséhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az a gyerek hányadik a családban, így az egygyermekes anyák is igénybe tudják venni. A csed a szülési szabadság idejére (azaz maximum 24 hétre) jár, az anya a szülési szabadság megkezdésekori fizetésének száz százalékát megkapja. 

Mivel a csedet nem terheli az szja-n kívül semmilyen más adó vagy járulék, ezért a mentességnek köszönhetően egy csedet igénybe vevő anya nettó jövedelme megegyezik a teljes bruttó fizetésével.

Szintén egy adott gyerek születéséhez kötődik a gyed is – tehát ezt is jogosultak igénybe venni az egygyermekes anyák is –, amelynek összege a korábbi bér 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A gyeda csed lejártát követő naptól a gyermek második (ikrek esetében harmadik) életévének betöltéséig jár.

Nézzük meg, hogy a csed és gyed adókedvezményei hogyan hatnak egy olyan anya jövedelmi helyzetére, akinek a fizetése a gyermek születésekor az országos átlagfizetéssel megegyező mértékű volt (ahogy korábban említettük ez 2024. decemberében bruttó 625 400 forint volt).

• A csed esetében az szja-mentességnek köszönhetően a bruttó fizetésével megegyező összegű csedet kap az azt igénybe vevő anya, tehát a bruttó 625 400 forintos átlagfizetés esetében pontosan 625 400 forint csedre számíthat. Ez 93 810 forintos növekedést jelent az szja-val terhelt csed összegéhez képest havonta.
• A gyed esetében a maximális bruttó 407 120 forinttal számoltunk, aminek jelenleg a nettója 305 340 forint. Az szja-mentesség ezt 60 068 forinttal 366 408 forintra növeli.

Családi adókedvezmény duplázása

A 2025-ös adócsomag másik leginkább szembetűnő eleme a gyermekek után járó adókedvezmények jelentős mértékű növelése. A jelenlegi tízezer, húszezer és 99 ezer forintos havi kedvezményt lépcsőzetesen a duplájára emeli a kormány.

A családi adókedvezmény adóalap-csökkentő tétel, vagyis ebbe nemcsak a bruttó bér, hanem minden jövedelem beleszámít.

A családi kedvezményt a szülők fele-fele arányban megoszthatják, hogy ki tudják használni.

2025. július 1-je előtt egy gyereknél (mindkét szülő közösen összesen) havonta 66 670 forinttal csökkenhetett az adóalap, ami tízezer forint adómegtakarítást eredményezett. 2025. július elseje után havonta egy gyermeknél százezer forinttal csökkenthető az adóalap, ami 15 ezer forint megtakarítást jelent. 

Másrészt ezt a kedvezményt nemcsak az szja-ból, hanem a tb-járulékból is elszámolhatja az érintett:
„A családi járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény adóalappal, adóelőleg-alappal szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő tb-járulék (bizonyos esetekben nyugdíjjárulék) összege.”

Emellett a NAV leírja (családi adókedvezmények 6. pont), milyen sorrendben vehetők igénybe a többféle szja-kedvezmények:  

A kedvezményeket a következő sorrendben lehet igénybe venni:
1.    Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2.    25 év alatti fiatalok kedvezménye
3.    30 év alatti anyák kedvezménye
4.    Személyi kedvezmény
5.    Első házasok kedvezménye
6.    Családi kedvezmény
7.    Családi járulékkedvezmény

Tehát, ha figyelembe vesszük, hogy a családi kedvezmény nemcsak befizetett szja-ra, hanem a befizetett tb-járulékra is kiterjeszthető, akkor látható, hogy nem igaz, hogy csak a magas jövedelműeknek kedvez ez az intézkedés.