Az év első hat hónapjában a Széchenyi-kártya programban 264,7 milliárd forint összegben érkezett beruházási célú hiteligény a programban részt vevő bankokhoz. Ez összesen 8555 hiteligénylést jelent, ami 23 százalékkal haladja meg a 2024 azonos időszakában befogadott igénylések számát – jelezte szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az igénylések magas számához mind a négy beruházási típusú termék hozzájárult: az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ termék 61, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ 28, a Széchenyi Mikrohitel MAX+ 21 százalékkal több igénylést vonzott, de a Széchenyi Lízing MAX+ esetében is ötödével több igénylést fogadtak be az idei év első hat hónapjában, mint 2024 első félévében.
A kiváló eredmény egyebek mellett annak tudható be, hogy júniusban éves csúcsokat döntött a Széchenyi-kártya program. A beruházási hitelek 55 milliárd forintos igényelt összege 39 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az 1.526 befogadott igénylés pedig 11 százalékos bővülést mutat. Kiemelkedően jól teljesített a zászlóshajó-termék, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, ahol a 23 milliárd forintos igényelt összeg több, mint kétszerese az egy évvel korábbi értéknek, az igénylések száma pedig csaknem kétharmadával növekedett.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte:
az egy ügyletre jutó átlagos hitelösszeg júniusban éves szinten negyedével 29 millió forintról 36 millió forintra, a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetén pedig százmillió forintról 126 millió forintra emelkedett. Ez a kereslet bővülése mellett újabb igazolása annak, hogy a vállalkozások igenis mernek nagyot álmodni, ha kigazdálkodható kamat mellett juthatnak forráshoz.
A fejlesztési kedv erősítéséhez egyértelműen hozzájárult, hogy a beruházási hitelek kamatszintje a Demján Sándor-program 2024 novemberi indulása óta két lépcsőben ötről évi három százalékra csökkent. A kamatcsökkentések előtti hónapokra jellemző harmincmilliárd forint alatti havi kihelyezés már a 2024. novemberi lépést követően 45 milliárd forintra emelkedett, majd idén márciustól – amióta háromszázalékos hitelkamat mellett lehet finanszírozást igénybe venni – átlagosan már 51 milliárd forintnyi frissen igényelt hitel segíti a hazai kkv-szektort.
Ennél is sokatmondóbb a kihelyezési volumen bővülés a likviditási hiteltermékek esetében, amelyek kamata február közepétől évi öt százalékról 4,5 százalékra csökkent. A bankok azóta átlagosan havi 120 milliárd forint értékű folyószámla- és forgóeszköz hitelre szerződnek a kkv-ügyfeleikkel, ami csaknem a duplája a megelőző hónapok 61 milliárd forintos állományának. Március óta havonta átlagosan 2450 cég keres finanszírozási lehetőséget és jelentkezik a programot működtető szervezetek irodáiban.
A kedvező változások összességében azt jelzik, hogy a Széchenyi-kártya program rendszere hatékony kialakításának köszönhetően rugalmasan alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez, és továbbra is alapvető szerepet játszik a magyar gazdaság megerősítésében és a kkv-szektor hosszú távú stabilitásának biztosításában – fogalmaz a tárca közleménye.
