A kormány azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el, ennek érdekében rövid távon a fogyasztásvezérelt, míg hosszú távon újra a beruházásvezérelt növekedésre kell alapoznia. Ezt az állítást többször hangsúlyozta az elmúlt hetekben a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Központi Statisztikai Hivatal friss elemzése rámutat, hogy Magyarországon a gazdasági folyamatokat – a 2024. évihez hasonlóan – 2025 első negyedévében a kettősség jellemezte. A bruttó hazai termék (GDP) alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor összességében növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése.
A számokból az is kiderült, hogy folytatódott a háztartások tényleges fogyasztásának a bővülése, aminek dinamikus emelkedése az elmúlt tíz évben csak kétszer tört meg.
A háztartások tényleges fogyasztása 2025 első negyedében 2,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A tényleges fogyasztás összetevői közül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett, miközben a kisebb súlyú tételek, a nonprofit intézményektől, valamint a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások elmaradtak az egy évvel korábbitól. A közösségi fogyasztás 7,3 százalékkal felülmúlta a 2024-es első negyedévi, alacsony bázist. Így a végső fogyasztás – aminek 84 százalékát a háztartási, 16 százalékát a közösségi fogyasztás adta – összességben három százalékkal nagyobb lett.
Míg a hazai fogyasztás bővülése uniós összehasonlításban is jelentősnek számított, és ebben a vonatkozásban az unió élmezőnyéhez tartoztunk, addig a – tagállamok többségében növekvő – bruttó állóeszköz-felhalmozás sajnos nálunk esett vissza a legnagyobb mértékben, az előző év azonos időszakához képest tíz százalékkal.
Elsősorban ez (a GDP termelési oldalát vizsgálva pedig főképp az ipari termelés – szintén hosszabb ideje tartó – csökkenése) okozta, hogy a legtöbb tagországgal ellentétben hazánkban nem nőtt a gazdaság teljesítménye.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását megalapozó beruházások 2025 első negyedévében 12 százalékkal elmaradtak az előző év azonos időszakitól. A csökkenés 2022 negyedik negyedéve óta tart. A visszaesésben továbbra is nagy szerepet játszik az uniós források részleges kiesése, a részben ezzel is összefüggő állami megrendelések elmaradása, a piaci bizonytalanságok, valamint a korábban magas bázist okozó nagyberuházások fokozatos kifutása. A nemzetgazdasági beruházások 59 százalékát adó ötven fő feletti vállalkozások fejlesztéseinek volumene 13, a költségvetési szerveké 28 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az építési beruházások mutatója 11, a gép- és berendezésberuházásoké 14 százalékkal csökkent. A beruházások 32 százaléka a feldolgozóiparban valósult meg, ahol 27 százalékkal elmaradt az invesztíciók volumene az egy évvel korábbitól. Ennek, valamint a – főként az állami infrastrukturális fejlesztésektől és a logisztikai cégek járműbeszerzéseitől függő – szállítás és raktározásban bekövetkezett 25 százalékos csökkenésnek volt a legnagyobb szerepe a nemzetgazdasági beruházások visszaesésében. A második legnagyobb súlyú terület, az ingatlanügyletek fejlesztései ugyanakkor 12 százalékkal meghaladták a 2024.es első negyedévi szintet.
Emellett az energiaipari beruházások emelkedése mérsékelte leginkább a nemzetgazdasági szintű csökkenés mértékét.
A kormány több intézkedést hozott annak érdekében, hogy a kitűzött cél megvalósuljon. A legkisebbeket segíti a Demján Sándor-program, de folyamatosan bekapcsolódnak a hatalmas járműipari kapacitások is. Mindezek mellett fellendülést ígérnek az építőipart segítő döntések. Így minden esély megvan arra, hogy a fogyasztás fokozatos erősödéséhez a beruházások is felzárkózzanak.
