Óriási a lecsúszás az Európai Unió gazdaságában, mutatjuk a számokat

Az unió gazdasági súlya, innovációs teljesítménye, demográfiai és geopolitikai helyzete mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák a régió jövőbeli szerepét a világgazdaságban.

Az Európai Parlament épülete Brüsszelben Fotó: MARTIN BERTRAND Forrás: Hans Lucas

Orbán Viktor a mai évérétkelőjében a többi között felhvíta a figyelmet arra, hogy Európa gazdaságát megfojtja a brüsszeli politika, így például a túlzott adminisztráció és a magas energiaár. 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a minap jelezte: az unió gazdasági súlya, innovációs teljesítménye, demográfiai és geopolitikai helyzete mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák a régió jövőbeli szerepét a világgazdaságban.

A jelenlegi EU-s tagországok (EU-27) összesített részesedése a világ GDP-jéből (vásárlóerő-paritáson számolva) 27,5 százalék volt 1980-ban, míg ez az érték 2025-ben 14 százalékra esett vissza. Várhatóan ez a tendencia folytatódni fog: egyes kutatások prognózisa szerint 2030-ra akár 12,9 százalékra is csökkenhet. 

A Eurostat 2023-as előrejelzése szerint, az Európai Unió lakossága az évszázad végére a 2022-es csaknem 447 millió főről kevesebb mint 420 millióra csökkenhet. Ezzel együttesen a 65 év felettiek aránya a 2022-es 21,1 százalékról, 32,5 százalékra emelkedhet.

Az első húsz egyetemből mindösszesen egy tartozik európai uniós országhoz, három az Egyesült Királyságban található, egy Japánban a többi 15 pedig az Egyesült Államokban található.

Az EU innovációs indexe 0,543 volt 2025-ben, ami egyrészt csökkenést jelent az elmúlt évek értékeihez képest, másrészt pedig továbbra is elmarad az Egyesült Államoktólt és Dél-Koreától. Az Európai Unióban a 2024-es évben 152 szabadalom jutott egymillió főre vetítve. Versenytársait tekintve: Amerikában ez az arány körülbelül 1470, Kínában 1280, Oroszországban pedig 159.

Kína és Amerika beruházásai a mesterséges intelligencia fejlesztésébe és alkalmazásába rekordmagas szintekre emelkedtek, jelentős állami és magánszektorbeli támogatással. Ezzel szemben az Európai Unió ugyan tavaly elindította az egymilliárd eurós programját, azonban továbbra is számottevő hátrányban van fő versenytársaival szemben.

Az első tíz országból négy EU-s ország, a többi az észak-amerikai vagy ázsiai, ami ebből a megközelítésből bíztatónak tűnik, azonban számukat tekintve az Egyesült Államok önmagában több startuppal rendelkezik, mint az összes EU-s ország együttvéve.

Európa részesedése a világ összesített űripari kiadásaiból a 2019-es 15 százalékról, mindösszesen tíz százalékra csökkent, míg például Kína a 2000-es két százalékról, 15 százalékra növekedett 2024-re.

Az EU-ban a védelmi kiadások értéke 381 milliárd euró volt, ami 62,8 százalékos növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest. A védelmi iparba történő befektetések értéke pedig 130 milliárd eurót tett ki a tavalyi évben, amely hatalmas, 150 százalékos növekedést jelent a 2020-hoz viszonyítva. Viszont miközben Európa stratégiai versenytársai növekvő ütemben fejlesztik hadseregüket, addig az unió védelmi ipara széttöredezett, valamint jelentősen függ az EU-n kívüli harmadik országoktól. 

A brüsszeli vezetés nem titkolt terve az, hogy Ukrajnát tegyék az Európai Unió védőbástyájává és katonai nagyhatalmává. Az EU eddig több mint 177 milliárd euró értékű anyagi, humanitárius és katonai támogatást nyújtott a háború sújtotta országnak és további euró milliárdokat tervez allokálni erre a célra.