Újabb súlyos döntés készül Brüsszelben: rekordösszegű hitelt adnának Ukrajnának

Az Európai Unió egy 90 milliárd euró értékű hitelcsomaggal kívánja támogatni Ukrajnát. A támogatások eléréséhez azonban szigorú feltételek teljesítése szükséges, miközben a visszafizetés módja és a programmal járó kockázatok továbbra is jelentős vitákat generálnak. A Barátság olajvezeték leállítása miatt Magyarország és Szlovákia vétót emelt a hitel ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Ukrán elnöki sajtószolgálat Forrás: AFP

Az elmúlt időszak egyik legtöbb vitát kiváltó uniós intézkedése egy újabb, 90 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomag, amelyre Ukrajna igényt tart – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Emlékezettek, hogy a konstrukció gazdasági és védelmi kiadásokat fedezne, finanszírozása pedig a nemzetközi hitelpiacról történne. A szervezet szerint azonban ennek több buktatója is van.

Ukrajna egyelőre nem jutott hozzá a hitelhez Fotó: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU

A Oeconomus elemzésében rámutat, hogy a forrásokhoz való hozzáférés feltétele a korrupció visszaszorítása, a jogállamisági és reformkötelezettségek teljesítése, valamint az EU-csatlakozási folyamatban való előrelépés. A Barátság olajvezeték leállítása miatt Magyarország és Szlovákia vétót emelt, így Ukrajna egyelőre nem jutott hozzá a hitelhez, miközben kérdéses, hogy a feltételek mennyiben teljesíthetők.

Két pillérből álló finanszírozás

Az alapítvány egyúttal emlékeztetett, az uniós vezetők 2025. december 18-án állapodtak meg a 90 milliárd eurós hitelcsomagról, amelynek célja, hogy Ukrajna 2026–2027-es pénzügyi szükségleteit fedezni tudja. A forrásokat az EU a tőkepiacon, közös hitelfelvétellel biztosítaná az uniós költségvetés garanciája mellett. A javaslat két fő elemből áll:

• 30 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatás, amely vagy közvetlen makrotámogatásként, vagy az Ukrajna-eszközön keresztül érkezne;
• 60 milliárd euró védelmi és katonai célokra, beruházásokra és eszközbeszerzésre.

A hitel visszafizetése elvileg akkor válna esedékessé, ha Oroszország kártérítést fizetne a háborús károkért. Addig az orosz vagyon befagyasztva marad, és az EU fenntartja a lehetőséget annak felhasználására.

Mire menne a pénz?

A 30 milliárd eurós makrotámogatás rövid távú stabilizációt szolgálna. Ebből Ukrajna:

• béreket és nyugdíjakat fizetne,
• helyreállítaná a kritikus infrastruktúrát,
• fenntartaná az alapvető közszolgáltatásokat (kórházak, iskolák, lakhatás),
• biztosítaná a gazdaság működőképességét.

2022 és 2026 között az EU összesen 43,3 milliárd euró makroszintű támogatást nyújtott Ukrajnának hitelek és vissza nem térítendő források formájában. Emellett az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank garanciái is segítik az ukrán államot és vállalatokat. A másik, 60 milliárd eurós csomag a védelmi képességek erősítését célozza:

• fegyver- és lőszerbeszerzés,
• védelmi ipari beruházások,
• elsősorban EU/EGT gyártóktól történő beszerzés.

Közös hitel, közös kockázat

A konstrukció lényege, hogy az EU-tagállamok – Magyarország, Szlovákia és Csehország kivételével – közösen vesznek fel hitelt, amelyet továbbadnak Ukrajnának. A garanciát az uniós költségvetés biztosítja. A visszafizetés egyik kulcseleme a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, amely azonban komoly vitákat váltott ki. A kritikusok szerint ez sértheti a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását, precedenst teremthet és ütközhet az állami immunitás elvével.

Ukrajnának három területen kell előrelépést felmutatnia:

• korrupció visszaszorítása,
• jogállamisági és reformkötelezettségek teljesítése,
• előrehaladás az EU-csatlakozásban.

Az EU értékelései szerint vegyes a kép. Bár létrejöttek intézmények (NABU, SAPO), és időnként magas szintű ügyek is napvilágra kerülnek, a hatékonyság alacsony. A lakosság 90 százaléka szerint a korrupció továbbra is elterjedt. A 2025-ös korrupciós botrányok is azt mutatják, hogy a változások sokszor inkább formálisak.

Hiányzó ukrán reformok

Ukrajna 2022-ben kapott tagjelölti státust, de az igazságszolgáltatás reformja továbbra is hiányos:

• a bíróságok függetlensége nem teljes,
• fennáll a politikai befolyás gyanúja,
• lassú az ügyfeldolgozás.

A kisebbségi jogok terén sem történt előrelépés, sőt, újabb ukránosítási törekvések jelentek meg. Az oligarchák és a média helyzete szintén nem rendezett.

Az elemzésből az is kiderült, hogy Ukrajna jelenleg a jogharmonizáció felmérésének szakaszában van. A folyamat technikailag összetett és évekig tarthat. Gazdasági reformokra is szükség van, például az állami vállalatok átalakítására és a piacgazdaság erősítésére. A háborús helyzet miatt az ország négy éve külső forrásokra támaszkodik, így érdemi előrelépés csak a konfliktus lezárulta után várható. A legkorábbi reális céldátum a csatlakozásra: 2030.

További jelentős kockázatok rejlenek a konstrukcióban

Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az Európai Unió felfüggesztheti a kifizetéseket, bár kérdéses, hogy ez a gyakorlatban megtörténne-e. A főbb kockázatok:

• Visszafizetési kockázat: nem biztos az orosz források felhasználása, így a teher az EU-ra hárulhat.
• Jogi kockázat: precedenst teremthet a befagyasztott vagyon felhasználása.
• Eszkalációs kockázat: a katonai támogatás növelheti a konfliktus intenzitását.
• Politikai megosztottság: eltérő tagállami álláspontok gyengíthetik az egységet.
• Költségvetési kockázat: nő a közös adósság, szűkülhet a mozgástér.
• Stratégiai függőség: Ukrajna tartósan külső finanszírozásra szorulhat.

Ez a 90 milliárd eurós hitelcsomag jelentős támogatást jelentene Ukrajna számára, ugyanakkor számos bizonytalanságot hordoz.

A visszafizetés módja a legnagyobb kérdőjel, miközben több tagállam – köztük Magyarország, Szlovákia és Csehország – már jelezte, hogy nem kíván részt venni a közös hitelfelvételben.

Az Európai Bizottság 2026. április 1-jén bejelentette, hogy megkezdi az első, 45 milliárd eurós részlet kifizetésének előkészítését.