Gazdák a szakadék szélén – túl magas lehet az ukrán uniós csatlakozás ára

A magyar agrárium már most is komoly kihívásokkal küzd a nemzetközi versenyben. Az ukrán uniós csatlakozás azonban olyan új helyzetet teremthet, amely a szakmai szervezetek szerint drasztikus piaci átrendeződést, támogatásvesztést és a családi gazdaságok tömeges ellehetetlenülését hozhatja.

Az ukrán uniós csatlakozás visszafordíthatatlan károkat okozna a hazai mezőgazdaságban Forrás: MTVA/Oláh Tibor

Az ukrán uniós csatlakozás visszafordíthatatlan károkat okozna a hazai mezőgazdaságban. Azon túl, hogy az ukrán eredetű termékek behozatalának tilalmát – melyet Magyarország mellett például Lengyelország és Szlovákia is bevezetett – már nem lehetne fenntartani, az Ukrajnában működő cégek az uniós agrártámogatások döntő többségét is elszívnák a hazai gazdák elől – vélik a mezőgazdasági szakemberek. 

Az ukrán uniós csatlakozás az egész hazai mezőgazdaság jövőjét fenyegeti / Fotó: Shutterstock

Az ukrán földek jelentős része ugyanis nyugati hátterű cégek birtokában van, ráadásul most már a földek tulajdonjogát is megszerezhetik egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően – mutat rá közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). 

Ezért határozottan kiállnak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint nem támogatható az ukrán EU-s csatlakozás, hiszen az a hazai kis- és közepes gazdaságok tömeges csődjéhez vezetne

– írják.

Az ukrán uniós csatlakozás lehetetlen helyzetet teremtene a magyar gazdáknak

Az ukrán mezőgazdaságban az elmúlt években jelentős földkoncentráció és szerkezeti átalakulás zajlott le, amely komoly hatással van a közép-európai agrárpiacokra, így Magyarországra is. Nemzetközi elemzések szerint az ukrán termőföldek egyre nagyobb része nagy méretű agrárvállalatok kezébe kerül, a legnagyobb szereplők több százezer hektáron gazdálkodnak. 

• A legnagyobb agrárholding amerikai és nyugat-európai kézben van és közel 600 ezer hektáron gazdálkodik, ez jóval nagyobb, mint egy átlagos magyar vármegye. 
• A második és a harmadik helyen is a ciprusi adóparadicsomban bejegyzett nagyvállalatok állnak, 400 ezer, illetve 360 ezer hektárt meghaladó területen. 
• A negyedik és az ötödik helyen is amerikai vállalatok állnak, melyek külön-külön több mint 290 ezer hektárral bírnak. 
• A 10 legnagyobb ukrajnai agrárcég között vannak még holland és szaúd-arábiai érdekeltségek is. 

Egyértelmű, hogy a nagy méretű ukrán agrárvállalatok méretgazdaságossági előnyei miatt alacsonyabb költséggel képesek termelni. 

Mindez olyan helyzetet teremt az árak terén, amivel a magyar gazdák nem tudják felvenni a versenyt, különösen a gabona- és olajos növények piacán. 

A dömpingszerűen megjelenő ukrán export olyannyira lenyomja az árakat, ami az uniós termelők – főleg a közép-kelet-európai régióban – ellehetetlenüléséhez vezet.

Már most is vannak problémák

Az ukrán import hatása már így is komoly nehézségeket okoz a hazai termelőknek, 

Ukrajna európai uniós csatlakozásával pedig olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek az egész hazai mezőgazdaság jövőjét fenyegetik és egyes ágazatok teljes megszűnéséhez vezethetnek. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy az európai uniós közös agrárpolitika forrásainak elosztását is alapjaiban rendezné át Ukrajna felvétele az EU-ba. Ukrajna a világ egyik legnagyobb agrártermelője, mintegy 41 millió hektár mezőgazdasági területtel, amelyből több mint 30 millió hektár szántó. 

Ha Ukrajna bekerülne az EU közös agrárpolitikájának támogatási rendszerébe, évente akár 13–16 milliárd euró támogatásra lenne jogosult az ország. Többletforrás híján tehát ennek kárvallottjai a jelenlegi tagállamok lennének. Egyes becslések szerint a magyar mezőgazdaság akár évi több száz milliárd forint támogatástól eshetne el a források átrendeződése miatt. 

A NAK és a Magosz ezért határozottan kiáll korábbi álláspontja mellett, miszerint nem támogatható Ukrajna felvétele az Európai Unióba, az EU és Ukrajna között érvényben lévő kereskedelmi megállapodást pedig mielőbb felül kell vizsgálni. Csak olyan egyezmény támogatható, amely figyelembe veszi az európai termelők, különösen az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak érdekeit is.