Nem ez az első bírálat
A kormányzati számok komoly szakmai és érdekvédelmi feszültségeket is a felszínre hoztak. A 123 milliárd forintos költségvetési keretből megvalósuló, 120 és 146 ezer forint között sávosan csökkenő korrekció heves bírálatokat váltott ki a nyugdíjas-szervezetek és a gazdaságkutatók körében. A szakértők szerint a nyugdíjminimum négyszeresére emelése veszélyes torlódást idéz elő az ellátórendszer alsó sávjában, és alapjaiban sérti a járulékalapú igazságosság elvét.
Az intézkedés nyomán ugyanis gyakorlatilag ugyanarra a havi összegre válik jogosulttá az, aki alig fizetett be a közös kasszába, mint az, aki negyven éven át tisztességesen adózott az alacsonyabb munkabéréből.
Nem véletlen, hogy a Fidesz gazdaságpolitikusa már korábban is amellett érvelt: a rászoruló idősek támogatását nem a biztosítási elven nyugvó nyugdíjrendszer szétfeszítésével, hanem célzott szociális kiegészítéssel kellene megoldani.
Figyelemelterelés az elvonásokról
A hangzatos százezrekkel dobálózó kormányzati kommunikáció célja alighanem az lehet, hogy elterelje a figyelmet a nyugdíjasok túlnyomó többségét érintő elvonásokról. Hiába próbálja ugyanis a kabinet történelmi léptékű juttatásként eladni a szűk kört érintő felzárkóztatást, ha közben százötvenmilliárd forinttól esnek el az idősek amiatt, hogy a Tisza-kormány befagyasztotta a 14. havi nyugdíj fokozatos kiépítését. Az Orbán-kormány által elindított ütemterv szerint 2027 februárjában már kétheti, vagyis félhavi többletjuttatás járt volna mind a két és fél millió nyugdíjasnak, Magyar Péterék azonban a jövő évi költségvetésben megállították a bővítést az egyheti összegnél – vagyis a teljes nyugdíjastársadalomtól elvett százötvenmilliárd forintból finanszírozzák azt a csomagot, amelynek legalsó, sokat emlegetett sávjában valójában alig félezer ember található.
