Érkeznek a reakciók a Tisza-kormány terveire: „Ez kevesebb, mint amennyire számítottunk”

A 14. havi nyugdíj, a nyugdíjas Szép-kártya és a minimálnyugdíj-emelés kapcsán is akad szakmai-érdekvédelmi kritika.

Ki jár jobban és ki rosszabbul az új szabályokkal? Fotó: Havran Zoltán

Mi van ezzel a Szép-kártya-dologgal?

Mint arról lapunk részleteiben beszámolt, a kormány – legalábbis az eddigi bejelentések szerint – módosít egyes nyugdíjszabályokon. Először is nem folytatja az Orbán-kormány menetrendjét, amely arról szólt, hogy a 14. havi nyugdíj összege az idei egyhetiről jövőre kéthetire, 2028-ban háromhetire, egy évvel később négyhetire növekszik. A Tisza-kormány 2027 elején is egyheti összeget folyósít ilyen címen, vagyis a második hetit megspórolja, amivel – a korábbi kormány tervéhez képest – 155 milliárd forintot vesz ki a 2,4 millió nyugdíjas zsebéből.

Illetve leginkább átcsoportosít az érintettek zsebei között. A kormányzati közlés szerint ugyanis ez az összeg adja a fedezetet ahhoz, hogy a Tisza hozzákezdjen egyik fontos kampányígéretének, a nyugdíjas Szép-kártya bevezetésének valóra váltásához.

A választás előtt a Tisza azt ígérte, hogy a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjúak évi 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 100 ezer forintot kapnak Szép-kártya formájában, amit csak élelemre, gyógyszerre és pihenésre költhetnek el. A félmillió forintnál nagyobb ellátást kapóknak nem ad Szép-kártyát a Tisza-kormány. Csakhogy – mint a múlt héten kiderült – jövőre csupán az összegek egynegyedét fizetik ki: vagyis az alsó kategóriába tartozók évi 50 ezer, a magasabba tartozók évi 25 ezer forinttal számolhatnak. Ez kilencvenmilliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet.

Utóbbit, vagyis a Szép-kártya bevezetésének ütemezését tette szóvá a Szeged Televíziónak nyilatkozva a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának elnöke. Juhász László úgy fogalmazott:

Ez a Szép-kártya-dolog viszont váratlanul jött.

Majd Magyar Péter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amely arról szólt, hogy a miniszterelnök már az idén eljuttatná a Szép-kártyákra az első részletet. Az elnök szerint nemcsak az lepte meg őket, hogy csupán januárban érkezik pénz először a kártyákra, hanem az is, hogy több év alatt lesz teljes az összeg. „Tehát ez kevesebb mint amennyire számítottunk” – fogalmazott, ugyanakkor nem kritizálta a kormány 14. havi nyugdíjjal kapcsolatos döntését, a legalacsonyabb nyugdíjak felemelését jó irányba tett lépésnek nevezte.

Joggal panaszkodnak a nyugdíjasok

Amint arról szintén beszámoltunk, a kormány másik fontos nyugdíjügyi terve arról szól, hogy 120 ezer forintra emeli a nyugdíj legkisebb összegét, emellett pedig több sávban különböző összegekkel emeli fel a nyugdíjakat 146 ezer forintig. A változtatások 123 milliárdba kerülhetnek. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója ez ügyben fontos mozzanatra mutatott rá. Molnár László a napokban az RTL híradójának ugyanis az elképzelés kapcsán arról beszélt, hogy a változtatás nyomán a nyugdíjak elkezdenek torlódni. Szerinte joggal panaszkodnak azok a nyugdíjasok, akiknek a havi ellátása csak kevéssel haladja meg azokét, akik részesednek a kompenzációban.

A nyugdíj a ledolgozott évek és az ezek alatt teljesített befizetések alapján illeti meg az arra jogosultakat, az így megszerzett ellátásokat nem lehet csak úgy átírogatni. Ez társadalmi feszültséghez vezethet és messze nem szolgálja a kormány által oly sokszor hangoztatott igaz­ságosságot

– ezt már Szalai Piroska országgyűlési képviselő nyilatkozta lapunknak. A Fidesz gazdaságpolitikusa úgy fogalmazott: ugyan dicséretes az a kormányzati törekvés, hogy az alacsonyabb nyugdíjúak havi juttatását felemeljék, ám ezt szerinte nem a nyugdíjrendszeren belül kellene megtenni, hanem szociális kasszából történő kiegészítéssel.

Ki mennyivel jár rosszabbul?

A napokban részletes számítások is megjelentek arról, ki mennyivel jár rosszabbul vagy éppen jobban a tervezett új szabályok nyomán. A számokat ebben a cikkben a Magyar Nemzet is bemutatta.

Borítókép: Nyugdíjasok sétálnak Budapesten tavaly tavasszal