Határozottan negatív útra lépett az építőipar

Közel tíz százalékkal esett vissza egyetlen hónap alatt a hazai építőipar teljesítménye szeptemberben, az új szerződések több mint harmadának kiesése pedig már a jövő évi kilátásokat is lefelé húzza.

Hiányoznak a gazdaságból az állami megrendelések Fotó: Mirkó István

Kiürülnek a rendeléskönyvek

A szeptemberi teljesítménynél is súlyosabb figyelmeztetést hordoz a szerződésállomány alakulása, amely a következő negyedévek munkáit határozza meg. A szeptemberben megkötött új szerződések volumene 34,5 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a mutatóban már az épületek építésére kötött új megállapodások is közel huszonhárom százalékkal estek vissza, az egyéb építményeknél pedig 43,6 százalékos volt a mínusz, így a hónap végén a teljes élő szerződésállomány tizennégy százalékkal maradt el a tavaly őszi szinttől – írta az Index. 

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az ágazat helyzetéről szólva már korábban világossá tette, hogy

a hazai építőipar négyéves lejtmenetben van, a vállalkozások átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége pedig három százalék körülire szűkült.

Bár a hazai tervezői és kivitelezői kapacitás elegendő lenne ahhoz, hogy a jelenlegi tizenhárom-tizennégyezer helyett évente akár huszonötezer új lakás is felépüljön, ehhez fizetőképes keresletre és kiszámítható állami szabályozásra lenne szükség. A tartós megrendeléshiány következtében a cégfluktuáció továbbra is magas, és még a talpon maradó vállalkozásoknál is megkezdődött a szakmai műhelyek fokozatos leépülése.

Késik a kilábalás

A rövid távú kilátásokat tekintve Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum elemzője arra számít, hogy az év végére negatív tartományba, vagyis technikai recesszióba csúszhat a magyar építőipar teljesítménye. A kormányzati oldalról belengetett Wekerle Plusz program – amely négy év alatt 550 millió eurót szán az első lakáshoz jutók támogatására, további 633 milliárd forintot pedig energetikai felújításokra – középtávon hozhat ugyan némi keresletélénkülést, ám az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének számításai szerint a teljes ágazat érdemi kilábalására 2028 előtt aligha lehet számítani.

Ráadásul a kivitelezők dolgát az adminisztratív szigorítások sem könnyítik meg. Az építészeti törvény módosítása miatt a kiemelt lakásberuházások új engedélyeinek év végéig tartó befagyasztása már önmagában is lassítja a fejlesztések elindulását, csütörtökön pedig a kormány újabb tizenhat beruházástól vonta meg a kiemelt státuszt, és harminchárom korábbi lakásprojektet rendelt felülvizsgálat alá. A szakmai szervezetek hiába figyelmeztetnek arra, hogy a túlbonyolított bürokrácia elodázza a várt lakáspiaci fordulatot, a kivitelezőknek így még hónapokig a szűkülő magánmegrendelésekből kellene túlélniük – feltéve persze, hogy a Tisza-kormány által ígért bérlakásépítési és energetikai programok a hivatali felülvizsgálatok lezárulta után valóban eljutnak a tervezőasztaltól a munkaterületekig.