Jövedelmezőségi válság fenyeget, a 2027-es költségvetés csak ront a helyzeten

Jövő héten kezdi meg a 2027-es költségvetés tárgyalását az Országgyűlés. Nagy István volt agrárminiszter a Magyar Nemzetnek részletesen elemezte, hogy mire számítha a mezőgazdaság. Ha röviden akarjuk összegezni: nem sok jóra. Az új adóterhek ráadásul tovább ronthatják a gazdálkodók mozgásterét.

A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások nem kezelhetők kizárólag az éves előirányzatok változtatásával Forrás: Pexels

– Az állattenyésztésben még súlyosabb következményekkel járhat a tartós jövedelmezőségi válság. A tejtermelésben 2026 szeptemberében a nyerstej termelői átlagára 136,97 forint volt kilogrammonként, ami 31,5 százalékos éves visszaesést jelentett. A sertéságazatban a vágósertés termelői ára 582 forint volt kilogrammonként, hasított meleg súlyra vetítve, 23,3 százalékkal elmaradva az előző évitől. Ezek a folyamatok nem csupán az adott év eredményét rontják. A tenyészállomány csökkentése, a telepek bezárása vagy a beruházások elhalasztása több évre visszavetheti a magyar mezőgazdaság teljesítőképességét – vázolta a helyzetet Nagy István.

A kertészetekben az aszály, a fagykárok, a magas munkaerőigény és a romlandó termékek értékesítési kockázatai jelentkeznek egyszerre. A szőlő- és borágazatban a növényegészségügyi veszélyek, különösen az aranyszínű sárgaság, az ültetvények fennmaradását is fenyegetik. A méhészetben a kedvezőtlen termelési körülmények és az erős importverseny okoznak problémát. A különböző ágazatok nehézségei eltérőek, de közös bennük, hogy a termelés fenntartásához azonnali likviditásra, a hosszú távú versenyképességhez pedig kiszámítható beruházási lehetőségekre van szükség.

Elégtelen a Tisza-kormány tervezett válságkezelése

– Fontos rögzíteni, hogy a támogatások előre hozása nem azonos a veszteségek megtérítésével. Nem jelentenek új és több forrást. Azt láthatjuk, hogy a kormányzati válságkezelés jelentős részben előrehozott támogatásokra és kedvezményes hitelkonstrukciókra támaszkodik – hangsúlyozta

Szerinte ezeknek az intézkedéseknek van gazdasági jelentőségük. Az előrehozott kifizetés enyhítheti a gazdálkodók átmeneti pénzhiányát, a kamattámogatott hitel pedig mérsékelheti a finanszírozási költségeket. Azonban egyik eszköz sem helyettesíti automatikusan a termelési vagy piaci veszteségek megtérítését.

A korábban megítélt támogatás előre hozása nem jelent új támogatási összeget. A hitel pedig – még kedvezményes feltételek mellett is – visszafizetési kötelezettséget teremt.

Szerinte ezért a válságkezelés eredményességét elsősorban abból a szempontból indokolt értékelni, hogy a segítség eljut-e időben a gazdálkodókhoz, elegendő-e a termelés folytatásához, és képes-e megakadályozni a termelőkapacitások tartós elvesztését. A legsürgetőbb feladat a működés finanszírozásának biztosítása azokban az ágazatokban, ahol a bevételek tartósan elmaradnak a termelési költségektől.

A 2026 októberében módosított előirányzatok és a 2027-es költségvetési javaslat összehasonlítása alapján az agrártárca kiadási kerete csökken, a nemzeti agrártámogatások stagnálnak. Az új adóterhek tovább ronthatják a gazdálkodók mozgásterét. A vagyonadó tervezett szabályai az eszközigényes mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára is kockázatot jelenthetnek.

– A szántóföld, az állattartó telep, a gazdasági épület, a gépállomány vagy a feldolgozóüzem jelentős vagyoni értéket képviselhet, miközben a tulajdonos jövedelme alacsony, vagy vállalkozása éppen veszteséges. A termelővagyon értéke nem azonos a szabadon elkölthető jövedelemmel. Az innovációs járulék tervezett emelése és egyes vállalati adók változása szintén növelheti az érintett vállalkozások terheit. A kiskereskedelmi adó esetleges emelése közvetetten az élelmiszerlánc más szereplőire is hatással lehet. A költségek egy része a beszállítói áralkukban vagy a fogyasztói árakban jelenhet meg. A gazdálkodók helyzetét az üzemanyagköltségek, az adó-visszatérítési szabályok és a szállítási költségek változása is befolyásolja – hívta fel a figyelmet a várható fejleményekre a volt miniszter.

A legfontosabb szakpolitikai szempont az, hogy a termeléshez szükséges vagyont és forgótőkét érintő elvonások ne veszélyeztessék a működő gazdaságok fennmaradását.

A mostani döntés nem csak a jövő évről szól

A magyar falvak és vidéki közösségek fejlesztési lehetőségeit is meg kell őrizni. A mezőgazdaság jövője nem választható el a vidéki települések jövőjétől. A falvakban működő gazdaságok és vállalkozások munkahelyeket biztosítanak, hozzájárulnak a helyi gazdaság működéséhez, és fenntartják a vidéki közösségek életképességét.

– Ezért különösen fontos a Magyar falu program, a LEADER és az új vidékfejlesztési konstrukciók közötti átmenet vizsgálata. Nem elegendő azt megállapítani, hogy egy új program mekkora összeggel jelenik meg a költségvetésben. Azt is tisztázni kell, milyen települések, vállalkozások és közösségek jogosultak a támogatásokra, illetve milyen fejlesztéseket finanszírozhatnak belőlük. A vidéki Magyarország számára a fejlesztési források folyamatossága és kiszámíthatósága alapvető érdek – mondta.

A jelenlegi helyzetben az alábbi szempontok alapján érdemes megvizsgálni a 2027-es költségvetést.

1. Biztosít e célzott válságkezelést az érintett ágazatok számára? Tudja e biztosítani az igazolt jövedelemveszteségek és a termelési kapacitások megőrzésének támogatását, különösen a sertés-, tej-, szántóföldi és kertészeti ágazatokban?
2. Kiszámítható finanszírozást nyújt e? A támogatási kifizetések ütemei időben megtörténnek-e, a forgótőke-finanszírozás és a kedvezményes hitelprogramok hozzáférhetőségét javítják-e a kisgazdaságok számára is?
3. Megőrzi e a nemzeti támogatások értékét? Felülvizsgálják-e a változatlan előirányzatokat a termelési költségek és az infláció tükrében.
4. Új beruházási lehetőségeket tud-e biztosítani? Az agrár- és élelmiszeripari fejlesztésekre meghirdethető új támogatási keretek pontos bemutatása ezért létkérdés lenne az ágazatok számára. A beruházási pályázatok mostani leállítása történelmi bűn az agrár és élelmiszeripar számára.
5. A vízgazdálkodási beruházások mezőgazdasági hasznosulása kapcsán konkrét, számonkérhető fejlesztési célokkal és az ütemtervek meghatározásával.
6. A termelővagyon és a vidéki fejlesztések védelme kapcsánaz új adóterhek agrárgazdasági hatásainak vizsgálata, valamint a települési és közösségi fejlesztési források folyamatosságának biztosítása nélkülözhetetlen.

– Összefoglalásként fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán a következő költségvetési évről szól a mostani költségvetési tervezet. A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások nem kezelhetők kizárólag az éves előirányzatok változtatásával. A termelőknek rövid távon pénzügyi biztonságra, középtávon kiszámítható támogatási rendszerre, hosszú távon pedig versenyképességet javító beruházásokra van szükségük – hangsúlyozta Nagy István.

Szerinte a legnagyobb veszélyt az jelentené, ha a gazdaságok a jelenlegi jövedelmezőségi válság következtében elveszítenék termelési kapacitásaikat, miközben a jövőbeni fejlesztések finanszírozása is bizonytalanná válna. 

A megszűnő állattartó telepet, a kivágott ültetvényt vagy a bezárt feldolgozóüzemet később sokkal nehezebb és költségesebb újra létrehozni. A magyar mezőgazdaság jövőjének megőrzéséhez ezért egyszerre kell megvédeni a jelenlegi termelést és biztosítani az új beruházások lehetőségét.

– Nem egyszerűen arról kell döntenünk, hogy mennyit költünk a mezőgazdaságra 2027-ben. Arról is döntenünk kell, milyen magyar mezőgazdaságot, milyen élelmiszeripart és milyen vidéki Magyarországot szeretnénk látni öt vagy tíz év múlva – tette hozzá.