Az elemző szerint emellett egyre kevesebb indok van a reálgazdasági teljesítmény monetáris ösztönzésére is, tekintettel arra, hogy a tavalyi negyedik negyedévben 2,7 százalék volt az éves összevetésű növekedés, és az azóta ismertté vált aktivitási adatok további gyorsulásra utalnak.
A testület utóbbi, március 25-ei kamatdöntő ülésén a monetáris tanács 7 tagja szavazott a jegybanki alapkamat 10 bázispontos csökkentésére és ketten, Cinkotai János és Pleschinger Gyula voksoltak a kamat szinten tartására. Akkor az elemzői várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal újabb történelmi mélypontra, 2,6 százalékra csökkentette az alapkamatot.
Az akkori ülés jegyzőkönyve szerint a tanácstagok többsége úgy vélte, az eddig megvalósított jelentős mértékű kamatcsökkentésre tekintettel, az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve, a rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat érdemben megközelítette azt a szintet, amely az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja. A monetáris tanács tagjainak többsége egyetértett abban, hogy egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a közleményben a kamatciklus közeli lezárására.
A jegybank április 11-én nyilvánosságra hozott inflációs jelentésében azt állapította meg, hogy az adatok változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak, márciusban alig változtak az előző hónaphoz képest. A három inflációs alapmutató közül kettő csökkent, egy pedig változatlan maradt márciusban az előző havihoz képest.
A kamatdöntés kevéssé befolyásolta az árfolyamokat, a dollár erősödése azonban gyengítette a forintot kedden kora délután. Az euró árfolyama a bejelentés előtti 308,8 forintról hirtelen 309 fölé emelkedett, majd ismét csökkenni kezdett és öt percen belül már 308,75 forinton állt a jegyzés.
