A KSH adatai szerint az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a szeszes italok, dohányáruk és szolgáltatások drágultak.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok közlésekor elmondta: a szolgáltatások árának emelkedését elsősorban a repülőjegyek drágulása okozta, de például drágább lett vidéken a taxiközlekedés és országszerte nőtt a kulturális és oktatási szolgáltatások ára is. Kitért arra is, hogy az újabb rezsicsökkentés keretében végrehajtandó gázár-csökkentés hatása részben már az áprilisi, de főképp a májusi inflációs adatokban lesz tetten érhető.
Londoni pénzügyi elemzők arra számítottak, hogy a februári 0,1 százalék után kissé gyorsulhatott, de továbbra is jóval 1 százalék alatt maradt az éves összevetésű magyarországi infláció márciusban. Ezzel szemben az előző havival megegyező szinten maradt a fogyasztói árak éves növekedési üteme, míg januárban gyakorlatilag nem változtak az előző év azonos hónapjához képest.
A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke márciusban 0,1 százalék volt az előző hónaphoz, és 2,7 százalék az előző év azonos időszakához képest. A havi maginfláció februárban 0,1 százalék csökkenést mutatott, de az éves összevetésű mutató márciusban alacsonyabb volt az előző havi 2,8 százaléknál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta: az alacsony infláció nemcsak az egyszeri kormányzati intézkedések és a szerencsés külső hatások eredménye. A magyar gazdaságot is rendkívül mérsékelt árdinamika jellemzi. Az alacsony infláció a jövedelmek értékállóságának megőrzésével segíti a belső fogyasztás élénkülését, és kiszámítható üzleti környezetet teremt a vállalkozások számára is.
Hosszú távon kulcsfontosságú, hogy az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami hozzájárul a tartós árstabilitáshoz. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától.