Hova tűnt a magyar infláció?

A fogyasztói árak márciusban 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A KSH adatai szerint az utóbbi egy évben a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, míg a szeszes italok, dohányáruk és szolgáltatások drágultak.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok közlésekor elmondta: a szolgáltatások árának emelkedését elsősorban a repülőjegyek drágulása okozta, de például drágább lett vidéken a taxiközlekedés és országszerte nőtt a kulturális és oktatási szolgáltatások ára is. Kitért arra is, hogy az újabb rezsicsökkentés keretében végrehajtandó gázár-csökkentés hatása részben már az áprilisi, de főképp a májusi inflációs adatokban lesz tetten érhető.

Londoni pénzügyi elemzők arra számítottak, hogy a februári 0,1 százalék után kissé gyorsulhatott, de továbbra is jóval 1 százalék alatt maradt az éves összevetésű magyarországi infláció márciusban. Ezzel szemben az előző havival megegyező szinten maradt a fogyasztói árak éves növekedési üteme, míg januárban gyakorlatilag nem változtak az előző év azonos hónapjához képest.

A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke márciusban 0,1 százalék volt az előző hónaphoz, és 2,7 százalék az előző év azonos időszakához képest. A havi maginfláció februárban 0,1 százalék csökkenést mutatott, de az éves összevetésű mutató márciusban alacsonyabb volt az előző havi 2,8 százaléknál.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta: az alacsony infláció nemcsak az egyszeri kormányzati intézkedések és a szerencsés külső hatások eredménye. A magyar gazdaságot is rendkívül mérsékelt árdinamika jellemzi. Az alacsony infláció a jövedelmek értékállóságának megőrzésével segíti a belső fogyasztás élénkülését, és kiszámítható üzleti környezetet teremt a vállalkozások számára is.

Hosszú távon kulcsfontosságú, hogy az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami hozzájárul a tartós árstabilitáshoz. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index februárhoz képest a teljes kosárra számított indexszel megegyezően, 0,2 százalékkal emelkedett, míg 2013 márciusával összehasonlítva 0,3 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint. Egy hónap alatt – 2014. februárhoz viszonyítva – az élelmiszerek 0,1 százalékkal drágultak. Nőtt a tej (1,8 százalék), valamint az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya és a friss zöldség és gyümölcs (0,8 százalék) ára.

Csökkent azonban az étolaj (2,9 százalékkal), a tojás (1,4 százalékkal), a sertéshús (1,2 százalékkal) és a liszt (1 százalékkal) ára. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt: 0,6 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően.

Átlag felett, 0,5 százalékkal nőtt az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) ára. Ezen belül a járműüzemanyagok 0,9 százalékkal kerültek többe. Kisebb mértékű árnövekedés következett be a tartós fogyasztási cikkek (0,2 százalék), a szolgáltatások (0,2 százalék), valamint a szeszes italok, dohányáruk (0,1 százalék) körében, miután a tömény italok 0,4, a dohányáruk 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz képest.

Éves összevetésben az élelmiszerárak 0,1 százalékkal csökkentek. Ezen belül a liszt ára 19,2 százalékkal, az étolajé 14,8 százalékkal, a cukoré 13,7 százalékkal, a tojás 10,8 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 4,0, a kenyéré pedig 3,3 százalékkal csökkent. Drágult viszont a sajt 10,6 százalékkal, a tej pedig 11 százalékkal. A legnagyobb mértékben, 7,9 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt a dohánytermékek árának 18,1 százalékos emelkedése miatt, míg a szeszes italok ára alig változott.

A szolgáltatások 1,8 százalékkal drágultak tavaly március óta, ezen belül a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. A lakás karbantartása viszont 4,1 százalékkal kerül többe, a távolsági utazás 7,5 százalékkal, a vidéki taxi 8,3 százalékkal, a színházjegy 6,3, az oktatási szolgáltatás 3,1 százalékkal drágult.

Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt – 1,1 százalékos –, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 10 százalékkal; ezen belül a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért és a vezetékes gázért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. márciushoz viszonyítva.

Az Európai Unió 28 tagországában 2014. februárban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. februárban. Bulgáriában és Cipruson csökkentek leginkább az árak, míg a legnagyobb drágulás Máltán és Finnországban következett be.

Ismét meglepetést okozott, hogy a várakozások alatt maradt a márciusi áremelkedés üteme Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint, aki elmondta, éves alapon 0,3 százalékot vártak. Az alapinflációs folyamatok visszafogottságára utal az is, hogy a maginflációs mutató is csökkent – mondta. Lassú, visszafogott emelkedéssel szerinte az év végére 2 százalék közelébe gyorsulhat a mutató, de így is jóval a 3 százalékos cél alatt marad. Hozzátette: éves átlagban az infláció nem fogja elérni az 1 százalékot sem, ezért várhatóan lefelé módosítják az Erste előrejelzését. Nyeste Orsolya szerint havi szinten az eltérés oka az lehetett, hogy a ruházati cikkek és a szolgáltatások drágulása visszafogottabb volt. Éves összevetésben csökkentek az élelmiszer- és a háztartási energia árai, ez utóbbiban jelentős a rezsicsökkentések hatása, de a benzin is olcsóbb lett.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat döntő részben az élelmiszerárak visszafogott emelkedésére vezethető vissza. A szakértő úgy véli, áprilisban még hasonlóan alacsony maradhat az infláció, elsősorban az újabb rezsicsökkentés hatására, majd nyár végéig enyhén emelkedhet a mutató, de még egy százalék alatt lesz. Az év végére viszont nagyobb ugrásra számít amiatt, hogy a tavalyi rezsicsökkentések hatása kikerül a bázisból, így az év utolsó hónapjaiban 2-3 százalék közé kerülhet a fogyasztói árindex. Jövőre 3 százalék körüli inflációra számít a Raiffeisen elemzője. Török Zoltán az alacsony infláció, valamint a forint erősödése alapján jó esélyt lát arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank áprilisban további 10 bázisponttal csökkenti az alapkamatot.