Továbbra sincs napirenden az európai minimálbér, sőt az Európai Bizottság az idén már többször – legutóbb a napokban – is megerősítette, eszük ágában sincs beleszólni a tagállamok legkisebb keresetekkel kapcsolatos politikájába. Ennek ellentétét állítja a DK-s Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, megtévesztve a magyar munkavállalókat.
Szerinte szigorú uniós szabályozás jön azokban az országokban, ahol a szakszervezetek nem erősek, tehát nincs meg irántuk a bizalom vagy nincs hagyománya ennek a fajta érdekképviseletnek. Úgy fogalmaz: 2021-ben már az új, szigorú uniós szabályokkal egy lépéssel közelebb kerülünk az európai minimálbér bevezetéséhez, amelyet Orbán Viktor és a Fidesz nem akar.
Senki sem akar európai minimálbért
Dobrev Klára gyorsan lebukott, amikor állításával szinte egy időben Brüsszel közleményében kiemelte: nem igaz, nem cél, hogy egységes európai minimálbért állapítson meg a bizottság, mint ahogy az sem, hogy harmonizálja a minimálbér-megállapítási rendszereket. A tagállamok saját minimálbér-megállapítási rendszereiknek és hagyományaiknak megfelelően eltérhetnének az esetleges uniós szintű intézkedésektől. Kiemelték: teljes mértékben megmaradnának a nemzeti hatáskörök, valamint a szociális partnerek szerződési szabadsága.
Őszig kéri a szociális partnerek véleményét az EB
Fotó: Havran Zoltán
Az északi államok tiltakoztak a leghevesebben bármilyen közös lépés ellen, de más országok sem erőltették az uniós szintű bérpolitikát. Nemcsak uniós és tagállami, de a szociális partnerek szintjén sem túl nagy a lelkesedés: Európa meghatározó munkáltatói képviseletei és szakszervezetei közül több is nyilatkozatban utasította el a nemzeti hatáskör csorbítását.
Hónapok óta hazudik a baloldal
A tavalyi EP-választások kampányában Gyurcsányné slágertémája volt az európai szintű minimálbér, ám már akkor sem volt sok remény a bevezetésére, idén január óta pedig tény.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök már januárban világossá tette, hogy közös, uniós minimálbérről szó sincsen. Ráadásul nem csak beválthatatlan kampányígéreteivel maradt magára az unió túlnyomó többségével szemben, Gyurcsányné globalista törekvéseit a baloldal is bírálta.
Európa tehát már jó ideje eldöntötte, tagországi hatáskör, hogy mekkora összegű a minimálbér. Ennek ellenére a hazai baloldali pártok rendszeresen azzal próbálják meg áltatni az alacsonyabb keresetű munkavállalókat, hogy mindössze a Fidesz-kormány akadályozza meg a nyugat-európai bérszínvonalat Magyarországon.
Másról konzultál az unió, másról Dobrev
Nem az európai minimálbérről, hanem összességében a minimálbérről kezdődött európai szintű konzultáció az év első hónapjaiban. A járványhelyzetet követően most indul ennek a párbeszédnek a második fordulója. Szeptember elejéig a szociális partnerek véleményét kéri az Európai Bizottság arról, miként határozható meg az a legkisebb munkabér, amely ténylegesen hozzájárul az uniós állampolgárok tisztességes megélhetéséhez. A Gyurcsányékhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség szinte azonnal kijelentette, Brüsszel parancsát kellene követnie Magyarországnak, noha a képviselet szerepe meghatározó a minimálbérekkel kapcsolatos érdekegyeztetéseken.
Magyarország kétféle minimálbért alkalmaz
Hazánkban kétfajta központilag szabályozott kötelező legkisebb kereset létezik. Ezt pedig az ellenzéki politikai erők is rendszeresen kihasználják, félrevezető módon. Az idén bruttó 161 ezer forintos, általános minimálbér szerepel a nemzetközi statisztikákban is, és általában a kormányzati bírálatok során is ezt az összeget veszik elő, noha keveseket érint. Ennél az összegnél nem kereshetnek kevesebbet az alkalmazottak, illetve sok ellátás, juttatás számítási alapja is az összeg. A munkaerőpiaci szereplők ráadásul úgy látják, alig haladhatja meg a százezer főt a ténylegesen ekkora összegért munkát vállalókat. A minimálbéres munkavállalók jelentős része ugyanis zsebbe kapja jövedelme további részét. Ez tehát azt jelenti, hogy a nemzetközi statisztikák összehasonlításakor gyakorlatilag olyan összeget emlegetünk, amelynél már szinte mindenki jobban keres, ráadásul nem vesszük figyelembe, hogy középfokú végzettséggel rendszerint többet kell fizetnie a munkáltatónak.
A garantált bérminimum, tehát a középfokú végzettséghez kötött minimálbér idén bruttó 210 600 forint. Az összeg már jelentősebb munkavállalói réteget érint. A munkakör vagy az adott szakma határozza meg nyilvántartás szerint, elvárás-e a középfokú végzettség. Amennyiben igen, akkor nem kerülheti ki a munkáltató, ez számít a kötelező legkisebb keresetnek. A statisztikai adatokban ugyanakkor nem szerepel ez az összeg.
A koronavírus-járvány előtt felvetődött, hogy a szociális partnerek nyitottak a minimálbérrendszer felülvizsgálatára, akár egyfajta kötelező keresettel. Ha a kétféle minimálbér egyösszegű, súlyozott átlagát vesszük alapul – tehát az érintettek létszámát is figyelembe véve –, akkor idén bruttó 199 ezer forintot jelentene az összeg. Ezzel pedig valósabb képet mutatnának a statisztikák is, az összeg Európa középmezőnyébe kerülne, a visegrádi államok közt pedig a legmagasabb lenne. A járványhelyzet miatt egyelőre az elképzelés lekerült a napirendről, ám az őszi bértárgyalásokon újra előjöhet.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2020-ban
- a minimálbér bruttó 161 ezer forint, 487 euró. 250 ezer munkavállalót érint, ebből 22 ezret a közszférában
- a garantált bérminimum bruttó 210 600 forint, 639 euró, 795 ezer munkavállalót érint, ebből 150 ezret a közszférában
