A kétszázalékos kamat olyan magas, hogy sok hazai pénzintézet is szívesen fektetne magyar állampapírokba ilyen busás haszon mellett, azonban a letelepedésikötvény-programban csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt cégek vehetnek részt. Ezek a közvetítőcégek egy kivételével olyan offshore helyszíneken vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek vagy éppen Ciprus. A valódi tulajdonosi kör ismeretlen. A letelepedési kötvényprogrammal eddig 4033 külföldi szerzett tartózkodási engedélyt hazánkban, a dokumentummal szabadon utazhatnak a schengeni övezetben.
A közvetítőcégek több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelyből 34 milliárd forint közpénz,
hiszen kamatot is fizet a magyar állam a közvetítőcégeknek, mivel hivatalosan ők jegyzik le a kötvényeket, és nem a külföldi befektető.
Eközben tegnap tartotta első ülését a letelepedési kötvények rendszerét vizsgáló ellenzéki árnyékbizottság, amelyet az LMP, a Jobbik, az Együtt és a Magyar Liberális Párt hívott életre. Furcsa módon az MSZP nem vesz részt a testület munkájában, a Fidesz és a KDNP távolmaradása eleve érthető volt. A szocialisták kimaradásával azonban ellehetetlenülhet az újonnan létrehozott bizottság érdemi munkája, hiszen nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy a testületi ülésre meghívott hatóságok – mint például a bevándorlási hivatal, a titkosszolgálatok, az adósságkezelő és képviselői – meg is jelenjenek.
Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az ülést követő sajtótájékoztatón bírálta, hogy nem működhetnek hivatalos parlamenti bizottságként. Szerinte ez egy MSZP–Fidesz-paktumnak köszönhető. A testület a tavaszi ülésszak végén jelentéssel szeretné zárni munkáját, addig pedig hatóságokat, a kötvénykibocsátó cégek képviselőit, politikai szereplőket hallgatnának meg.
