Politikai nyomásgyakorlásnak tartja a kormányzat Hernádi Zsolt elítélését

Politikai nyomásgyakorlás, a vádlottak jogainak szisztematikus megsértése – ezek a fogalmak hangzottak el a Mol–INA-ügyben hétfőn meghozott zágrábi bírósági ítéletet követően. A testület első fokú verdiktje szerint Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is bűnös vesztegetés vádjában. Mindketten fellebbeznek.

2015. Horvátország beperelte a Molt Svájcban (Uncitral), a Mol pedig beperelte Horvátországot Washingtonban.

2016. A nemzetközi választott bíróság, az Uncitral minden kérdésben a Molnak adott igazat.

2018. Új büntetőper kezdődött Zágrábban Sanader és Hernádi ellen.

2019. Megszületett az elsőfokú ítélet Horvátországban.

A horvát bíróság döntését Magyarország kormánya politikai nyomásgyakorlásnak tekinti, és ahogyan eddig is, az ügyben támogatja a Molt – válaszolt a Kormányzati Tájékoztatási Központ lapunk érdeklődésére. A horvát állam célja ugyanis az, hogy visszaszerezze a nemzetgazdaságban jelentős szerepet betöltő INA-részvénycsomagot a Moltól, és vélhetően azt reméli, hogy ha kimondja a vádlottak bűnösségét, az segítené ennek elérésében.

A magyar energetikai vállalat a lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásában jelezte: csalódottan értesült az ítéletről, hiszen a korábbi határozatok azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt. Hozzátették: nem tartják meglepőnek az ítéletet, mivel szerintük ez már nem az első tisztességtelen, Horvátországban lefolytatott eljárás volt. Mindezzel egybecseng a magyar Fővárosi Törvényszék korábbi döntése is, amely szerint fennállt a veszélye annak, hogy a zágrábi perben sérül a tisztességes eljáráshoz való jog és nem biztosított az ügy pártatlan elbírálása.

A zágrábi törvényszék annak ellenére ítélkezett ilyen módon, hogy az elmúlt évtizedben több független szervezet is kimondta: nincs szó bűncselekményről a Mol és az INA esetében. Ilyen például az ENSZ égisze alatt működő, genfi székhelyű nemzetközi választott bíróság, az Uncitral, amelynek teljes testülete – köztük a horvát fél által delegált jogász – 2016 decemberében elutasította Horvátország minden kérelmét az ügyben. Ezt megelőzően pedig már arról döntött az Interpol, hogy nem újítja meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot, tehát Hernádi Zsolt akkor lekerült a nemzetközi körözési listáról. Maga a horvát alkotmánybíróság már 2015-ben hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader büntetőügyében hozott ítéletet, amely szerint a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-ügyben.

Hernádi Zsolt
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az alkotmánybíróság akkor több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdéséről határozott, ennek eredményét ismertették hétfőn.

Hiteltelen koronatanú

A vád koronatanúja az a Robert Ježić, akinek kifejezetten az érdekei ellen hatott az, amikor a Mol az INA-ban lévő részesedését 25-ről 49,08 százalékosra emelte 2008-ban. A horvát üzletember ugyanis a Dioki petrolkémiai cégével szeretett volna az INA-val üzletelni, ám az erőviszonyok átrendeződését követően erre nem volt lehetősége, sőt tartozott is az INA-nak. Az a terve is kútba esett, amelyben a Dioki a Krk-szigeten lévő területére orosz tőkéből tartályparkot létesített volna.

Az ügyet kirobbantó ötmillió eurót pedig éppen Robert Ježićnek juttatta el két ciprusi cégen keresztül egy orosz üzletember, Mihail Gucerijev (ezt bizonyítottnak látta több bírósági testület), a pénz pedig azóta sem került elő. Nem mellesleg az összeg fél évvel azután indult el az orosz számláról, hogy a horvát kormány 2009 januárjában jóváhagyta, hogy a Mol az igazgatósági testületen keresztül átvegye az INA felett az irányítást. Márpedig a vád szerint a kenőpénz célja éppen ennek elérése volt. A lépést egyébként a Mol azzal indokolta, hogy csak így volt képes hatékonyan irányítani a nemzetközi gazdasági válság által különösen sújtott INA-t. Beszédes tény az is, hogy Sana­derhez – szintén bizonyítottan – egy fillér sem került az állítólagos vesztegetési pénzből. És míg Ježić korábban határozottan állította, hogy az ötmillió eurót a Mol utalta a horvát üzletember tulajdonában lévő svájci vállalatnak, addig a legutóbbi vallomásában már úgy fogalmazott, hogy következtetése szerint csakis az történhetett.

Ivo Sanader
Fotó: Europress/AFP

A genfi független testület az üzletemberről szólva kiemelte Ježić összeférhetetlenségét, illetve az események időrendjét, amelyek alapján a jogászok szerint a vallomásának igazságtartalma erőteljesen kétséges. Ezt az állásfoglalásukat az is erősíti – jelezték –, hogy Ježić számos alkalommal módosította a horvát ügyészségnek tett vallomását.

Horvátország belügye

Érdekes az is, hogy a fenti ötmilliós összeg a duplájára növekedett a horvát vádhatóságnál. A szervezett bűnözés elleni zágrábi ügyészségi hivatal (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen, addigra pedig már – Ježić vallomása alapján –úgy számolt, hogy a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanadernek. Az akkori horvát kormányfő ellen egyébként nem ez volt az első és egyetlen vád. Miután ugyanis 2009 nyarán – pártja, a Horvát Demokratikus Közösség népszerűségvesztése miatt – lemondott posztjáról, utódja, Jadranka Kosor úgy gondolta, hogy a párt csak úgy nyerheti vissza a választók bizalmát, ha ő maga indít Sana­der ellen politikai támadást. Az USKOK jelentős szerepet vállalt magára ebben, majd 2014-ben Ivo Sanadert jogerősen nyolc és fél év börtönre ítélték háborús nyerészkedés, illetve hivatali visszaélés és vesztegetés, vagyis a Mol–INA-ügy miatt, amelyben akkor még nem szerepelt Hernádi Zsolt megvádolása. Ez volt az a fent már említett ítélet, amelyet később a horvát alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett eljárási hibák miatt 2015-ben. A zágrábi bíróság új eljárásában lett csak vádlott Hernádi. Sanader egy ingatlanügy miatt most jogerős börtönbüntetését tölti.

A horvát állam stratégiai perben fosztaná meg INA-tulajdonrészétől a magyar olajvállalatot
Fotó: Reuters

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódott az ügyben, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást 2011 júliusában. Megállapította, hogy a Mol érdekében, illetve vezetői részéről nem történt bűncselekmény, ezért a nyomozást megszüntette. Ez alapján pedig a magyar bíróság 2013-ban meg is tagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi Zsolt ellen. Horvátország ezt követően közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Mol-vezér ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusz­tusában ismét kérte az Interpolt, hogy újítsa meg a Hernádi elleni körözést. A fővárosi törvényszék 2018. augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.

Hernádi Zsoltot eddig mindenki ártatlannak találta
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Mol határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik az alaptalan vádak ellen. Hernádi Zsolt továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport igazgatóságának bizalmát és támogatását – szögezték le, hozzátéve, hogy a társaság INA-t érintő stratégiája változatlan.