Cory Doctorow hat évvel Edward Snowden felbukkanása előtt gyakorlatilag megírta az egyszerű állampolgárok nagyüzemi hatósági megfigyelésén alapuló rendőrállam vízióját a Kis Testvér című regényében, amit sokan csak az újgenerációs 1984-nek tartanak. Épp ezért érdekes, miként is viszonyul Doctorow Snowden szivárogtatásához, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) velünk élő megfigyelő rendszeréhez, a PRISM-hez. – Érdekes volt nézni Laura Poitrasnak a Snowdenről készített, A négyes számú állampolgár (Citizenfour) című dokumentumfilmjét, amiben a felvétel idején még Hongkongban tartózkodó és nyilatkozó informatikus az én Kis Testvéremet olvassa – mesélte, miközben serényen dedikálta könyveit. Mint mondta, büszke rá, hogy talán az ő írása is inspirálhatta Snowdent abban, hogy végül előállt a történettel.
A 30 éves kiugrott NSA-alkalmazottról szólva megjegyezte, „a személyiségéről természetesen nem akarok nyilatkozni, hisz láttuk, a történelem nagy figurái között is akadt, aki verte a feleségét, iszákos volt, vagy mint az amerikai Függetlenségi nyilatkozatot jegyző, így a szabadság értékei mellett kardoskodó Thomas Jefferson rabszolgákat tartott. Így erről, mivel nem ismerem Edwardot, nem tisztem beszélni. Az viszont, amit tett, hogy felfedte az amerikai kormányzat megfigyelési tevékenységét, bátor dolog volt”. Mint Doctorow hangsúlyozta, köszönet jár érte, hiszen a nyilvánosság elé lépésével Snowden gyakorlatilag feladott mindent: családját, hazáját, állampolgárságát és bizonyos értelemben a lehetséges jövőjét is.
– A tudományos-fantasztikus irodalom egyébként nem a jövő megjövendöléséről szól, mint inkább reflekció jelen korunk félelmeire, technikai vágyakozásainkra – véli Doctorow. Így a manapság elszaporodó, az önálló döntésekre és tanulni képes mesterséges intelligenciákról (MI), számítógépekről, algoritmusokról szóló regények és filmek is erről szólnak. Az író szerint tehát ez a helyzet az MI kapcsán is, mármint attól való félelmünkkel, hogy egy gép átveheti a hatalmat, az irányítást az emberek felett. – Ma is egy olyan világban élünk, ahol léteznek olyan emberek feletti életformák, amelyek egyfajta táptalajként kezelik az egyéneket, ezek pedig nem mások, mint a globális multinacionális nagyvállalatok – állította Doctorow. A probléma abban gyökerezik – mondta az író –, hogy miközben a saját szolgáinknak teremtettük őket, addig mára mi lettünk a szolgái. – Olyan ez, mintha a Wachowski fivérek 1999-es mozijában látott Mátrixban élnénk, óriási gépek között, az MI-vel kapcsolatos dolgok inkább arról szólnak tehát, hogy milyenek is ezek a mamutcégek körülöttünk, és nem arról, hogy milyenek a kapcsolataink a számítógépeinkkel – véli Doctorow.