A sci-fi a jelen félelmeiről szól

A tudományos-fantasztikus irodalom nem a jövőről szól, mint inkább jelenkori félelmeink kivetítéséről egy lehetséges időbe – véli Cory Doctorow. A minap a CEU-n előadó kanadai születésű, brit állampolgárságú sci-fi író szerint ilyen a mesterséges intelligenciák, az öntudatra ébredt, önálló döntéseket meghozó számítógépek hatalomátvételétől rettegés is, hiszen ma is olyan világban élünk, ahol egy emberek feletti életforma, a multinacionális vállalatok irányítják zombiként az embereket.

Cory Doctorow hat évvel Edward Snowden felbukkanása előtt gyakorlatilag megírta az egyszerű állampolgárok nagyüzemi hatósági megfigyelésén alapuló rendőrállam vízióját a Kis Testvér című regényében, amit sokan csak az újgenerációs 1984-nek tartanak. Épp ezért érdekes, miként is viszonyul Doctorow Snowden szivárogtatásához, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) velünk élő megfigyelő rendszeréhez, a PRISM-hez. – Érdekes volt nézni Laura Poitrasnak a Snowdenről készített, A négyes számú állampolgár (Citizenfour) című dokumentumfilmjét, amiben a felvétel idején még Hongkongban tartózkodó és nyilatkozó informatikus az én Kis Testvéremet olvassa – mesélte, miközben serényen dedikálta könyveit. Mint mondta, büszke rá, hogy talán az ő írása is inspirálhatta Snowdent abban, hogy végül előállt a történettel.

A 30 éves kiugrott NSA-alkalmazottról szólva megjegyezte, „a személyiségéről természetesen nem akarok nyilatkozni, hisz láttuk, a történelem nagy figurái között is akadt, aki verte a feleségét, iszákos volt, vagy mint az amerikai Függetlenségi nyilatkozatot jegyző, így a szabadság értékei mellett kardoskodó Thomas Jefferson rabszolgákat tartott. Így erről, mivel nem ismerem Edwardot, nem tisztem beszélni. Az viszont, amit tett, hogy felfedte az amerikai kormányzat megfigyelési tevékenységét, bátor dolog volt”. Mint Doctorow hangsúlyozta, köszönet jár érte, hiszen a nyilvánosság elé lépésével Snowden gyakorlatilag feladott mindent: családját, hazáját, állampolgárságát és bizonyos értelemben a lehetséges jövőjét is.

– A tudományos-fantasztikus irodalom egyébként nem a jövő megjövendöléséről szól, mint inkább reflekció jelen korunk félelmeire, technikai vágyakozásainkra – véli Doctorow. Így a manapság elszaporodó, az önálló döntésekre és tanulni képes mesterséges intelligenciákról (MI), számítógépekről, algoritmusokról szóló regények és filmek is erről szólnak. Az író szerint tehát ez a helyzet az MI kapcsán is, mármint attól való félelmünkkel, hogy egy gép átveheti a hatalmat, az irányítást az emberek felett. – Ma is egy olyan világban élünk, ahol léteznek olyan emberek feletti életformák, amelyek egyfajta táptalajként kezelik az egyéneket, ezek pedig nem mások, mint a globális multinacionális nagyvállalatok – állította Doctorow. A probléma abban gyökerezik – mondta az író –, hogy miközben a saját szolgáinknak teremtettük őket, addig mára mi lettünk a szolgái. – Olyan ez, mintha a Wachowski fivérek 1999-es mozijában látott Mátrixban élnénk, óriási gépek között, az MI-vel kapcsolatos dolgok inkább arról szólnak tehát, hogy milyenek is ezek a mamutcégek körülöttünk, és nem arról, hogy milyenek a kapcsolataink a számítógépeinkkel – véli Doctorow.

Szerinte ebben az „univerzumban” ezen vállalatok – legyen akár szó hagyományos vagy internetes cégekről – által végzett megfigyelések a legaggasztóbbak; különösen az, ahogy kielemzik az egyes embereket, fogyasztási szokásaikat, hogy ezt felhasználva minél több profitot termeljenek. – Az veszélyes folyamat, ha a kémkedés elveszti eredeti célkitűzését, azaz a rosszfiúk kiszűrését, és inkább egyesek meggazdagodását szolgálja – hívta fel a figyelmet Doctorow.

A már az Egyesült Királyságban élő író szerint a megfigyelésekre a legjobb megoldás a titkosítás, a kriptográfia. – Ha nem használod az internetet, az nem azt jelenti, hogy nem tudnak megfigyelni, csak azt, hogy nem csatlakozol a világhálóra, így viszont nem tudsz fellépni a visszaélésekkel szemben – véli Doctorow. A kriptográfia, a személyes adatvédelemre odafigyelés viszont segít, működik, hiszen a hírszerző szolgálatok nem tudnak feltörni minden kódot. Az író szerint ráadásul sose fordult még elő a történelemben olyan, hogy az átlagember olyan titkosításokkal, akár sufniban megírt programokkal tudjon kommunikálni, amit nem tudnak visszafejteni a hírszerzők. Szerinte ez rendkívüli. A szabad, jogdíjregulák nélküli adatforgalmat támogató Doctorow úgy véli, érdemes olyan, akár internetes mozgalmakat is létrehozni, amelyek ezekkel a módszerekkel a törvények betartására kényszerítik a titkosszolgálatokat, hírszerzéseket; Amerika esetében arra, hogy legyenek nyilvánosak, egyértelműek a jogszabályok, illetve így ellenőrizhetők legyenek a megválasztott képviselők.