A rehabilitálási törvény eredeti tervezetének módosításában a szerb igazságügyi minisztérium, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Szerb Szocialista Párt (SPS) és a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) állapodott meg – közölte Slobodan Homen, a szerb igazságügyi minisztérium államtitkára.
Homen szerint a rehabilitálási törvény nélkül nem alkalmazható a nemrégiben elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási (restitúciós) törvény, mert restitúcióban csak azok részesülhetnek, akiket bíróságilag rehabilitáltak. A rehabilitálási törvény tervezetének most módosított változatát véleményezésre eljuttatták a parlamenti frakciókhoz, csütörtökön pedig a szerb kormány fogja megvitatni és november derekán parlamenti szavazásra bocsátják.
A rehabilitálási törvényt azért vonták vissza az ősz elején a parlamenti eljárásból, mert az SPS és az SPO között vita támadt akörül, vajon a partizánokon kívül a csetnikek is részt vettek-e a népfelszabadító háborúban. Ezt most úgy oldották meg, hogy a rehabilitálási törvény új tervezete nem szól sem a partizánokról, sem pedig a csetnikekről.
A szerb parlament a VMSZ módosító javaslatait és tiltakozását figyelmen kívül hagyva fogadta el a restitúciós törvényt szeptember végén, és abban Belgrád lényegében jogerőre emelte a kollektív bűnösség elvét. A magyar kormány kilátásba helyezte, hogy decemberben megvétózza Szerbia uniós tagjelölti státusát, ha nem módosítanak a restitúciós törvényen, azaz ha abból kizárják azokat a magyarokat, akiket kényszerrel mozgósítottak a megszálló erők soraiba a második világháborúban.
A rehabilitálási „törvény elfogadásával megelőzhetővé válnék annak lehetősége, hogy Magyarország decemberben megvétózza Szerbia uniós tagjelölti státusát” – vélekedett Homen, aki azt is pontosította, hogy az új „rehabilitálási törvény egyetlen néppel vagy kisebbséggel sem foglalkozik külön-külön, hanem általános megközelítésben szabályozza a rehabilitálás kérdését”. Szerbiában 2006-ban egyszer már elfogadtak egy rehabilitálási törvényt, de ezzel kapcsolatosan sohasem szabályozták a „második világháború után” ártatlanul elítéltek és azok családtagjainak vagyoni kárpótlását.
Az MTI tudósítója által megkérdezett vajdasági jogi és más szakértők szerint azonban mindmáig vitatott, hogy a szerb parlament által már elfogadott egyik törvény (a restitúciós) helyettesíthető-e egy másikkal (a rehabilitálásival), arról nem is szólva, hogy az eddigi rehabilitálási törvény szerint az érintettek 1941. április 6-i dátumtól kezdődően kérhetik rehabilitálásukat, a restitúció viszont az 1945. március 9. után elvett vagyon visszaszármaztatásáról szól. Emlékeztetőül: a délvidéki vérengzések sok ezer áldozatát 1944 végén végezték ki, és sok családot kiforgattak a vagyonából, azaz 1945. március 9. előtt kobozták el sok vajdasági magyar, de német, zsidó és még szerb vagyonát is. Az eddigiek szerint tehát ha valakit rehabilitálnak, még nem jelenti azt, hogy elkobzott vagyonának visszakapására is jogosult.
