Nem engedélyeznék a „Horthy-korszakhoz kötődő” településneveket

A pozsonyi kulturális minisztérium úgy véli, nem kellene olyan településneveket használni, amelyek a Horthy-korszakot és a magyarosítás éveit idézik.

Az a kormányrendelet, amely a legalább 20 százaléknyi nemzeti kisebbségi lakossággal rendelkező települések kisebbségi elnevezéseit tartalmazza, szerdáig volt tárcaközi egyeztetésen. A kulturális tárca nem tartja elfogadhatónak, hogy a néhai táblatörvény által nem engedélyezett településneveket (például Ógyalla, Párkány, Nagyhind) ismét feltüntethessék. „Ezek a megnevezések a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867-től” – állítja a minisztérium. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az elmúlt évtizedekben önállóságot nyert települések kisebbségi elnevezést kapjanak.

Az 1994-es táblatörvényt a Rudolf Chmel (Híd) hivatala által kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény felülírja. A kulturális minisztérium említett érvei szerint viszont a táblatörvény nem véletlenül tiltotta meg egyes kisebbségi elnevezések használatát. „A lista összeállítását a belügyminisztérium szakmai bizottsága felügyelte, amely ezeket az elnevezéseket egyenként kiértékelte, és oda nem illőnek találta őket” – emlékeztetnek. Ezért nem lehetett feltüntetni például a szlovák nemzeti nagyságokról elnevezett dél-szlovákiai települések neveit magyarul.

A kisebbségi településnevekről szóló kormányrendelet a júniusban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtását segíti. A Daniel Krajcer (SaS) által vezetett kulturális tárca azt is kifogásolja, hogy Chmel hivatala a rendelet elkészítésénél kizárólag nyelvészekkel és történészekkel dolgozott együtt, a kulturális tárca illetékes főosztályával nem. A kulturális minisztérium tizenegy megjegyzést küldött a helységnévlistához, ebből hat alapvetőnek számít, ami azt jelenti, hogy a témában további egyeztetésre lesz szükség a két hivatal illetékes főosztályvezetői között, mielőtt a kormány elé kerülne a javaslat. A kormányban elég egyszerű többség az elfogadásához, vagyis ha a tizenöt kormánytagból nyolc rábólint, életbe léphet – írta az Új Szó.