A magyar államfő Václav Havel volt csehszlovák és cseh köztársasági elnök, drámaíró és emberi jogi harcos temetésén vett részt Prágában, s ebből az alkalomból kereste fel a nemrégiben felújított, de hivatalosan még fel nem avatott emlékművet.
A Politikai Foglyok Konföderációjának (KPV) döntése alapján a felújított kegyhely központi emlékművére csak két tábla került: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, míg Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kapott emléktáblát.
A KPV vezetése ezt azzal indokolta, hogy a tömegsírban több ezer ember nyugszik, s közülük nem mindenki tartozik az ellenállók közé. Minden nevet a központi emlékművön feltüntetni nem lehet, ezért lett kiválasztva két név, akik a börtönökben, illetve a munkatáborokban elhunyt politikai foglyokat jelképezik. A sírban nyugvók nevei a központi emlékmű körül elhelyezett márványtáblákon sorakoznak.
Tisztelet
„Mi elsősorban azért tiszteljük Esterházy Jánost, mert a második világháború idején a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben” – indokolta Esterházy táblájának elhelyezését a központi emlékművön Nadezda Kavalírová, a KPV elnöke a közelmúltban az MTI tudósítójának.
A kommunizmus áldozatainak prágai emlékhelyét a Motol köztemetőben a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Julius Mlcoch, a prágai temetkezési vállalat igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a kilencvenes évek elejéig mintegy háromezer személy hamvait helyezték a hosszú évekig jeltelen tömegsírba. „1965-ben ide szórták azon volt politikai foglyok hamvait is, akiknek urnáját addig a prágai Pankrác börtönben őrizték” – mutatott rá az igazgató.
Esterházy János emléktáblája a felújított kegyhely központi emlékművén nem kerülte el a cseh és a szlovák sajtó figyelmét, s a tábla elhelyezését többen kifogásolták.
