Bencze István, az expedíció vezetője az MTI-nek kedden elmondta: az éjszakát Csíkszeredától 36 kilométerre, a Gyimesközéplok községhez tartozó Borospatakán töltötték. A lovakkal kapcsolatos apróbb nehézségeket leszámítva eddig minden a tervezett szerint alakult. Erdélyben mindenütt olyan vendéglátóik voltak, akik róluk és lovaikról is gondoskodtak, és akik az útjuk céljával, a képviselt értékekkel is azonosulni tudtak. Ez értékek sorában a magyarság történelmének a megmutatását, az együvé tartozás érzésének erősítését, a honfiúi érzés elmélyítését említette.
Bencze István, Chemez Farkas és Béres Sándor március elsején indult el Budapest közeléből, és átlagosan napi negyven kilométert haladtak kelet felé. Helyenként lovagoltak, máshol pedig a lovak mellett gyalogoltak, hogy kíméljék őket, a gyakori kaptatók és lejtők ugyanis meglehetősen megerőltetőek mind az ember, mind az állat számára. A legnagyobb erőpróbát a szilágysági Meszes-hegységben való átkelés jelentette. Ott 24 óra alatt két óra alvással 85 kilométert tettek meg.
A lovasok az elkövetkező napokban erőltetett menet végén érnek a Duna mellett fekvő Galacba (Galaţi), ahonnan visszaküldik a lovaikat Magyarországra, és hajón folytatják útjukat a Fekete-tenger túlsó partján fekvő Grúziáig.
Amint az expedíció vezetője elmondta, célszerűnek látszott, hogy Grúziában, Azerbajdzsánban és Kazahsztánban helyben bérelt lovakon folytassák az útjukat. Így gyorsabban haladhatnak, és elkerülik az állatok határon való átléptetésének a bonyodalmait.
A tervek szerint július ötödikén érkeznek Asztanába, Kazahsztán fővárosába. Itt a csapat részt vesz a Kunszövetség által korábban tiszteletbeli örökös kunkapitánnyá választott Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök születésnapi ünnepségén. Asztanából Irán fővárosába, Teheránba repülnek, ahonnan további öt héten át lovagolnak, egészen Siráz városáig.

Időutazás a Videoton gyár 60-as éveibe