Összegyűlnek a csehországi magyarok

Tisztújító közgyűlést tart szombaton Prágában a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ). A Cseh Köztársaságban ez a legbefolyásosabb magyar szervezet.

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége 1990. február 24-én alakult meg Prágában önkéntes társadalmi szervezetként, amely nem politizál, és munkájában az országban élő magyarok számontartására, művelődési és kulturális igényeik kielégítésére helyezi a hangsúlyt. Természetes feladatának tartja a cseh–magyar kapcsolatok ápolását is.

Szórvány

A CSMMSZ a 2011-es népszámlálás szerint kilencezres csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete. A hat helyi szervezetében – Brünn, Lovosice, Ostrava, Pilsen, Prága és Teplice városokban – mintegy 600 ember tevékenykedik, a vezetőség azonban növelni szeretné a taglétszámot. Ennek főképp az az akadálya, hogy szórványnépességről van szó, a csehországi magyarok különböző időkben, s különböző okok miatt kerültek mostani lakhelyükre. Sok esetben nem is nagyon tudnak egymásról, hiszen korábban senki sem tartotta őket számon, mert ezt a szocializmus korszakában nem engedélyezték.

A tisztújító közgyűlésen értékelik az elmúlt három év munkáját, a küldöttek megvitatják és kitűzik a következő időszak legfontosabb feladatait, valamint megválasztják az új országos vezetőséget és az országos elnököt. A szövetséget 2006 óta Rákóczi Anna vezeti, várhatóan újraválasztják őt ebbe a tisztségbe.

Munka

A mai csehországi magyarok többsége egyébként nem a II. világháború utáni kitelepítések idején került a volt Csehszlovákia nyugati részébe, bár ilyen megjegyzést még ma is lehet olvasni egyes magyarországi lapokban. A kitelepítés csak a Karlovy Vary-i és a sokolovi járásokban élők esetében játszott szerepet, a többiek a későbbi, békés évtizedek folyamán érkeztek, s főleg a szlovákiaiaknál jobb munkalehetőségek vonzották őket ide.

Az alapszervezetek tevékenysége szerteágazó, de a legnépszerűbbek a rendszeres klubestek és a kulturális rendezvények. A prágai magyar bál ma már országos népszerűségnek örvend. Prágában, Brünnben, Teplicében és Ostraván, ahol a legnagyobb alapszervezetek működnek, évente magyar kulturális napokat rendeznek, s hagyománnyá vált a megemlékezés március 15-ről is.

Óvoda

Az elmúlt évek nagy sikere, hogy Prágában immár több éve, hetente két-három alkalommal magyar óvoda is van, amelyet az Iglice elnevezésű szülői egylet működtet. A fővárosban vasárnaponként magyar nyelvű református istentiszteletet is tartanak. Korábban minden hónap első vasárnapján katolikus szentmise is volt, de ez most paphiány miatt megszűnt.

A magyar szövetség 1993 óta jelenteti meg a Prágai Tükör című közéleti és kulturális folyóiratot. Az évente ötször megjelenő, színvonalas lap kiadását a cseh kulturális tárca és a magyar állam pénzügyi támogatása teszi lehetővé.

Tanács

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége képviselve van a cseh kormány mellett működő nemzetiségi tanácsban, valamint a kulturális tárca kisebbségekkel foglalkozó szakbizottságában is. Jó és rendszeres a kapcsolat a különböző prágai magyar képviseletekkel, s az illetékes magyarországi szervekkel, valamint a szlovákiai Csemadokkal is, hiszen a mai csehországi magyarok mintegy 90 százalékának a szülőhelye az egykori Felvidéken található. A CSMMSZ tagja a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének is.

Utánpótlás

A jövő szempontjából komoly, sajnos megoldhatatlan gond, hogy a csehországi magyarok száma folyamatosan csökken, alig van „magyar” utánpótlás, s a vegyes házasságokból származó fiatalok többnyire cseh iskolába kerülnek, s a legtöbb esetben gyorsan feledik magyar szülőjük örökségét, egyre kevésbé beszélik a magyar nyelvet, s egyre kevesebbet tudnak a magyar kultúráról, történelemről.

Magyar iskolákra az adott helyzetben érthetően nincsen lehetőség, ezért a szövetség az oktató-nevelő munkát kiemelt fontosságúnak tartja.

A CSMMSZ-en kívül jelenleg még négy magyar szervezet működik Csehországban: az Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Tagozata, a Csehországi Magyar Gazdasági Társulat, a Csehországi Magyar Orvosok Társasága, és a Görgey Artúr Társaság.

Prágában és Brünnben magyar diákklubok – az Ady Enre Diákkör és a Kazinczy Ferenc Diákklub – is működnek. Tagságuk döntő többségét a városokban tanuló szlovákiai magyar egyetemisták teszik ki.