Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXIII. közgyűlésén arról beszélt: magyar részről nem kínálunk kevesebbet Ukrajna számára, mint azt, hogy az ukrán európai integrációs törekvésekre legnyitottabb, leginkább támogató európai uniós tagállammá leszünk.
A mértékadó kijevi sajtóorgánum terjedelmes írásban foglalkozik az ukrajnai magyarság két meghatározó érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti, kibékíthetetleneknek tűnő ellentétek hátterével és azok kihatásával a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési képességeire. A cikk szerint a két szervezet mindig szemben állt egymással, így csak a közöttük lévő antagonizmus legutolsó megnyilvánulásának tekinthető, hogy Beregszászon az idén külön ünnepelték március 15-ét. Annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarság általában jobban összetart, mint a többi nemzetiségi közösség, érdekvédelmi szervezetei között ahogy eddig nem volt, úgy ezután sem lesz béke – véli a cikk.
A hetilap szerint a KMKSZ és UMDSZ közötti kibékíthetetlen ellentét balul sülhet el az idei ukrajnai parlamenti választásokon, mert míg az 1994-es, 1998-as és 2002-es voksolások alkalmával – az elkeseredett viszálykodás ellenére – sikerült egyéni választókerületből magyar képviselőt bejuttatni a kijevi törvényhozásba, addig jelenleg merőben más a helyzet. A választókerületek határait ugyanis most úgy szabhatják meg – emlékeztet a cikk –, hogy az a hatalompártnak kedvezzen, s ezáltal a magyar választók kisebbségbe kerülnek saját körzetükben. Közös jelölt állítása jelentős mértékben növelhetné ugyan a kárpátaljai magyarok esélyeit abban, hogy saját parlamenti képviselői mandátumhoz jussanak, ám a magyar szervezetek viszálykodása ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi – mutat rá a cikk, amely szerint ez a körülmény óhatatlanul a hatalompárti jelölt malmára hajtja a vizet.
A kijevi hetilap egy másik írásában is foglalkozik a kárpátaljai magyarsággal. Ebben Viktor Baloga, az ukrán rendkívüli helyzetek kárpátaljai születésű minisztere az orgánumnak adott interjújában azt fejti ki, hogy miért ellenzi a kárpátaljai magyarok autonómiáját. Szerinte amellett, hogy Ukrajna alkotmánya unitárius államberendezkedést ír elő, a magyar autonómiaigény nélkülöz minden alapot, hiszen a 150 ezres kárpátaljai magyarságnak megoldott a megyei, járási és helyi önkormányzati képviselete, s szavai szerint Beregszásznak is minden körülmények közt magyar nemzetiségű lesz a polgármestere.
Baloga azt is elmondta, hogy a magyaroknak korábban volt képviselőjük az ukrán parlamentben, és most is saját jelöltek állítására készülnek. Úgy vélte, a magyarok jogainak betartásával, nemzeti önazonosságuk megőrzésének és fejlesztésének lehetőségeivel soha nem voltak problémák, vagyis – tette hozzá – a kárpátaljai magyarok helyzete semmilyen tekintetben nem hasonlítható például a szlovákiai magyarokéhoz.
