Balog Zoltán szerint a cigányság felzárkóztatása területén csakis a szakértelem és az elköteleződés ötvözésével lehet sikereket elérni. Jellegzetesen posztkommunista problémának minősítette, hogy a magyarországi cigányság kiszorult a munkaerőpiacról. Hozzátette, „ha valaki hosszú ideig nem tud gondoskodni magáról, egy idő után már nem is akar”. Megemlítette azt is, hogy a magyarországi közmunkaprogram jelenleg többe kerül, mint ha segélyt adnának a rászorulóknak, de megadja annak az esélyét is, hogy a mélyszegénységben élők visszakerüljenek a munkaerőpiacra. „Szemléletváltás nélkül ugyanis hiába öntjük a pénzt a lyukas fenekű zsákba” – fogalmazott az államtitkár.
Balog szerint ma Magyarország egyik legnagyobb baja, hogy 1,2 millió polgára él mélyszegénységben. Ennek a kategóriának mintegy fele roma identitású. Hangsúlyozta, hogy „egyszerre kell látni a szegénység ügyét és a cigányság ügyét”. Fontosnak tartotta, hogy a lecsúszott társadalmi rétegeket úgy segítsék, hogy a segítségnyújtással ne tegyék tönkre a közösségek önszervező képességét, ahol pedig nem létezik ez a képesség, ott megteremtsék azt. A kultúrát, az identitástudatot is a felzárkóztatás fontos elemének tekintette. „Ha valakinek nincsen öntudata, identitása, azt nem lehet felzárkóztatni” – jelentette ki Balog Zoltán.
Az erdélyi magyar ajkú romák fontos identitásformáló pillanatának nevezte, amikor 1990-ben a marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapásban a magyarság oldalán álltak ki. Megemlítette, az erdélyi magyarság is erőforrásnak tekintheti a magyar ajkú cigányokat, akik hozzájárulhatnak a magyar iskolák fenntartásához, a magyar anyanyelv megőrzéséhez.
Nem vallják magukat romának
A romániai Országos Kisebbségkutató Intézet szakértői a konferencián elmondták, hogy a romániai népszámlálási adatok kevéssé hasznosak a romák helyzetének a felmérésére. A roma közösség jelentős hányada ugyanis a népszámláláson nem vallja magát romának.
Fosztó László, az intézet kutatója elmondta, szociológiai felmérések, becslések alapján 150 ezerre tehető a magyar ajkú romák száma Romániában. Ez azt is jelenti, hogy Románia magyar anyanyelvű polgárainak mintegy tíz százaléka roma. A népszámlálásokon egy részük magyar nemzetiségűnek, másik részük romának vallja magát.
„Magas lóról nem lehet missziót teljesíteni”
Mizsei Kálmán, az Európai Unió korábbi moldovai különmegbízottja, a Nyílt Társadalom Alapítvány keretében működő Európai Uniós Alapokkal a Roma Integrációért alap elnöke sajnálatosnak találta, hogy Románia eddig csak hat százalékát tudta lehívni a számára elkülönített uniós szociális keretnek. Megjegyezte, a román pénzlehívási gyakorlat érvként szolgál azon nyugati államok számára, amelyek képviselői azt javasolják, hogy a következő hétéves ciklusban ne legyenek már országokra lebontott keretek.
A konferencia kezdetén Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arra figyelmeztetett, „magas lóról” nem lehet missziót teljesíteni. Le kell szállni, el kell menni a roma emberek közé. Ezt hangsúlyozta Székely János, az Esztergom-Budapest Római Katolikus Főegyházmegye segédpüspöke is, aki szerint „a szakadékot a papoknak kell átlépniük”.
origo.hu
Orbánt és Szijjártót emlegetik a lövészárkokban?
