Brutális támadás: háttérbe szorulhat a magyarság

Szlovákiában magyar fiatalokra támadtak, Ukrajnában a képviseletet lehetetlenítik el, míg Romániában hosszú időre kiszorulhat az RMDSZ a kormányzásból.

Kovács András
2012. 05. 20. 19:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi napokban egyre több, a határon túli magyarokat érintő atrocitásról értesülhettünk. Pozsonyban nem sokkal vasárnap éjfél után két szlovákiai magyar fiút vertek meg, akik egy születésnapi házibulit követően néhány társukkal együtt egy szórakozóhelyre igyekeztek. A rendőrség szerint az incidens úgy történt, hogy amikor a magyar fiatalok meglátták, hogy az utcán ittas fiatalok egy csoportja jön velük szembe, elhatározták, inkább kikerülik őket, ám erre már nem volt idejük. Így megálltak, hogy megvárják, amíg elmennek mellettük, erre azonban nem került sor, ugyanis a két gyanúsított ok nélkül rájuk támadt, és kettejüket ütni kezdte.

Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) a parlamenti választókerületek kialakításakor Kárpátalján figyelmen kívül hagyta mind a magyar szervezetek kérését, mind a helyi magyarság érdekeit, és több részre szabdalta fel a magyarlakta területet. Ezzel a döntésével a CVK jelentősen megnehezítette, gyakorlatilag ellehetetlenítette a magyar közösséget abban, hogy gyakorolja az ország társadalmi és politikai életében való cselekvő részvétel jogát.

Megvan a helye a határozottságnak

Az elmúlt két évtizedben megszoktuk, hogy minden egyes kormányváltás kommunikációs zavarokat, valamint olyan fejleményeket okoz, amelyek megjelennek az országos politika szintjén, és abban a pillanatban már más jelentőségük van – mondta el lapunknak Szarka László a határon túli magyarokat az utóbbi időben érő hátrányos döntések kapcsán. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy fogalmazott: ezek a történések arra mutatnak, hogy nincs olyan magától értődő automatizmusa a kisebbségi jogok érvényesítésnek, amely kormányváltástól függetlenül biztosítaná ezen intézmények zavartalan működését. Sajnálatos módon ezek az oktatásra és a kulturális szférára is visszahatnak, ahol az állami szerepvállalás megkerülhetetlen – tette hozzá.

Ilyenkor kell nagyon higgadtan konzultációk sorozatát elindítani, sokkal célszerűbb ezeket a konfliktusokat beterelni minél gyorsabban az európai államközi mechanizmusokba – vélekedett Szarka László. A megoldások irányába kell elmenni mivel az a tény, hogy a hazánkkal szomszédos három országnak nincsen kisebbségi törvénye, megadja az erről szóló vitának a helyét, hangsúlyozta a szakértő. Úgy látja, megvan a helye annak, hogy a magyar állam megfelelő határozottsággal reagáljon a jogsértésekre.

Átalakul a politikai rendszer

Romániában a Victor Ponta vezette kormány és a mögötte álló balliberális többség hatalomra kerülése másnapján már több olyan intézkedést fogadott el, amelyek közvetve vagy közvetlenül hátrányosan érintik a magyar kisebbséget. Az első hivatali napja során a kabinet nemcsak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar főtanszékét szüntette meg, de leváltotta a magyar prefektusokat, és a választási törvény módosításán is elkezdett dolgozni. Ezenkívül három külön régióba osztaná a kabinet a székelyföldi megyéket.

„A magyarellenességnek mindig volt választási felhangja Romániában, nem zárhatjuk ki most sem ezt a komponenst, ez az érdesebb hang az önkormányzati választási kampánynak is betudható” – hangsúlyozta Bakk Miklós. A politológus úgy látja, nagy átalakulás kezdődött a román politikai rendszerben, amelynek a kimenetele nem látható, de mindenképpen veszélyeztet magyar pozíciókat. Egyrészt átalakul a választási rendszer, mivel többségi szisztémát kívánnak bevezetni, amely hátrányos lesz a magyar képviselet szempontjából, bár ennek paraméterei fölött vita van – tette hozzá.

Változik a magyarság politikai helyzete

Bakk szerint az egész román politikai rendszer elmozdult egyfajta többségi irányba, amely két nagy párt (Demokrata-Liberális Párt, Szociálliberális Szövetség) domináns szerepét jelenti, és úgy tűnik, ezek a nagy pártok szakítani akarnak azzal a hallgatólagos konszenzussal, mely favorizálta az RMDSZ koalíciós partneri szerepét. Ez mindenképpen arra utal, hogy megváltozik a magyarság politikai helyzete, aminek nyilván konzekvenciái is lesznek, de az átalakulás irányáról teljes képet csak az önkormányzati és a parlamenti választás után kaphatunk, véli az egyetemi oktató.

A Victor Ponta vezette pártszövetség esetleges kétharmados többségre vonatkozó kérdésünkre Bakk Miklós úgy felelt, hogy különféle pártlaboratóriumokban minden bizonnyal végeznek ilyen irányú számításokat. Ez a vita most folyik Romániában, így a végső kép csak a választásokat követően rajzolódik ki – zárta szavait a politológus.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.