850 ingatlan újraállamosítása a tét

Bukarest történelmi egyházi vagyon visszaperlése érdekében tett lépései 850, reformátusokat illető ingatlan elvesztésével fenyegetnek.

A püspökhelyettes úgy fogalmazott, Bukarest történelmi egyházi vagyon visszaperlése érdekében tett lépései 850, reformátusokat illető ingatlan elvesztésével fenyegetnek. Közölte, a restrikciós törvény értelmében őket illető vagyontárgyaknak még csak a töredékét kapták vissza: mindössze 350 esetében nyílt meg a visszaigénylés lehetősége, s alig több mint száz került ténylegesen újra a birtokukba. A Székely Mikó Kollégiumot ugyan nem a törvény, hanem egy kormányrendelet juttatta vissza az egyháznak, ám a püspökhelyettes szerint ez önmagában nem lehet probléma, hiszen „más felekezeteknek naponta adnak oda erdőket, panziókat és iskolákat anélkül, hogy megkérdeznék, eredetileg ki volt ezeknek a tulajdonosa”.

Az 1948-ban államosított Székely Mikó Kollégium tulajdonjogának visszaszerzésért arra hivatkozva indított pert Bukarest, hogy a korabeli tulajdoni lapon nem az egyház, hanem maga a kollégium van bejegyezve tulajdonosként. A perben született nem jogerős döntés értelmében a tulajdonjog az államot illeti. A döntést az egyház megfellebbezte, másodfokú ítélet még nem született.

Ha a bíróság nem menti fel őket, bevonulnak a börtönbe

A tulajdonjogi perrel közel egy időben korrupció vádjával a restrikciós bizottság tagjai ellen büntetőper indult, ebben szintén van egy friss elsőfokú ítélet. Ez az egyházi birtokba adást intéző restrikciós bizottság tagjai közül Markó Attilát, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkárát és Marosán Tamást három év letöltendő, Clim Silviut pedig, aki szintén részt vett a bizottság munkájában, három év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtja.

Markó Attila közölte, az ítélet ellen fellebbezéssel éltek a Brassói Táblabíróságnál. Bejelentette, ha a bíróság nem menti fel őket, bevonulnak a börtönbe, majd azt követően megtámadják a döntést Strassburgban. Czegő Zoltán költő úgy fogalmazott, az egész erdélyi magyarság ügye, hogy a magyar bizottsági tagok bebörtönzése és az egyházi ingatlanok visszaállamosítása ellen felemelje a szavát, és szeptember elsején az utcán tiltakozzon a jogtiprás ellen.

„A magyarság közvagyona az egyházaknál van a legnagyobb biztonságban”

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Markó Attiláékkal szemben folyó büntetőeljárást koncepciós pernek nevezte, a Mikó Kollégium államosításáról szóló döntésről pedig kifejtette: „Rendkívül rossz precedenst teremtene, ha nem tiltakoznának az egyházi ingatlanok visszavétele ellen, mert ezzel felhatalmazást adnának Bukarestnek arra, hogy akadálytalanul visszavegye közösségünk valamennyi egyházi ingatlanját”. Hozzáfűzte, annak ellenére, hogy a jelenlegi román törvények szerint az ingatlanok tulajdonjoga az önkormányzatokat illeti, nem szabad beletörődni a Mikó elvételébe. „Az erdélyi magyarság közvagyona az egyházaknál van a legnagyobb biztonságban, mindent meg kell tenni azért, hogy ott is maradjon” – jelentette ki.

A kollégiumot még 2002-ben kapta vissza az egyház, azonban mielőtt erre sor került volna, a körülötte lévő – az egyház álláspontja szerint korábban szintén a tulajdonukban lévő – tanári lakásokat magánszemélyeknek értékesítette az állam. „Ezek a magánszemélyek azzal keresték meg az egyházat, mondjon le a lakásokról, mert ha nem teszi, elveszíti a kollégiumot is” – állítja Kató Béla. A püspökhelyettes közölte, a zsarolást visszautasították, mert nem kívántak vele precedenst teremteni, nem kívánták azt a látszatot kelteni, mintha lenne valami baj a visszaigényléssel. Ezt követően 2006-ban az említett magánszemélyek korrupció gyanújával feljelentették a restrikciós bizottság három tagját: Markó Attilát, Marosán Tamást és Clim Silviut.

Kató Béla egyetértve Antal Árpád Andrással úgy fogalmazott, ezt nem lehet másnak, csak jól megtervezett koncepciós eljárásnak tekinteni.