A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem problémájának megoldásához biztosítani kell az önálló magyar tanulmányi vonalat, akárcsak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) – jelentette ki szombaton Csíkszeredában Victor Ponta román miniszterelnök.
A 2011. január 1-jén hatályba lépett új román oktatási törvény szerint a MOGYE-n – akárcsak a BBTE-n és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen – önálló magyar intézeteknek kellett volna megalakulniuk. A másik két egyetemmel ellentétben az orvosi egyetem román oktatói megtagadták a törvény előírásainak alkalmazását. Ezután politikai síkra terelődött az ügy.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyomására a Mihai Razvan Ungureanu vezette volt román kormány kiadott egy határozatot, amely önálló magyar és angol nyelvű kar létrehozásáról rendelkezett. Ezt a kormányrendeletet az egyetem megtámadta a bíróságon, amely felfüggesztette azt. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) úgy került halatomra, hogy április végén megbuktatta az Ungureanu-kormányt bizalmatlansági indítvány benyújtásával, amiben egyebek között a MOGYE ügye is szerepelt.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen egy évtizede egy kormányzati döntés szerint azonos számban hirdetnek meg román és magyar tannyelvű helyeket a felvételizők számára – mind az ingyenes, mind a tandíjas helyek esetében. Tavaly azonban a MOGYE szenátusának döntése nyomán már nem osztották el két egyenlő részre a két tagozat között a 80 tandíjas helyet, hanem a felvételizők által elért eredmények sorrendjében kizárólag román diákokkal töltötték fel azokat. Mivel akkor még kormányon volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetég (RMDSZ), az aránytalanságot úgy „orvosolták”, hogy a minisztérium további 40 tandíjas helyet engedélyezett a magyar tagozat számára.
Egyenlőtlen arányban osztották el a helyeket
A Székelyhon című portál írása szerint az idei felvételi vizsgán is kizárólag románok jutottak be az általános orvosin a tandíjas helyekre, mivel most sem osztották egyenlő arányban az előadások nyelve szerint a meghirdetett 80 fizetéses helyet. Ugyanez volt a helyzet a fogorvosi karon is, ahol 30 fizetéses helyet hirdettek meg. A gyógyszerészeti karon három magyar és 19 román nemzetiségű diák tanulhat ősztől tandíjköteles helyen – a nyolcvan meghirdetett helyből mindössze ez a huszonkettő telt be.
A magyaroknak már nem jutott hely
Idén 135 román, illetve 135 magyar államilag támogatott általános orvosi helyet hirdettek meg. Mivel azonban a román tagozaton nagyobb versengés alakult ki, ott az utolsó tandíjmentes helyre 8,61-es felvételi átlaggal lehetett bejutni, míg a magyarok esetében 7,76-tal (Romániában a 10-es a legjobb osztályzat). A tandíjas helyekre a felvételi átlag csökkenő sorrendjében 80 olyan román felvételizőt vettek fel, akinek 7,76-nál magasabb átlaga volt, így a magyaroknak nem jutott hely. A fogorvosi karra az utolsó államilag támogatott román helyre bejutott diák átlaga 8,25 volt, míg a magyarok esetében csak 6,45, így ezen a karon is kizárólag a román nemzetiségűek foglalhatják el a fizetéses helyeket.
Tudatosan növelik a román tagozat fölényét
A MOGYE egy neve elhallgatását kérő magyar oktatója azt mondta: a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik tovább növelni a román tagozat fölényét a kétnyelvű egyetemen. Az oktató úgy tudja, a tandíjas aránytalan elosztás miatt ősszel 216 orvostanhallgató kezdi meg tanulmányait román, és alig 132 magyar nyelven. Mint kifejtette, a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy a MOGYE-n sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román.
