Daragus Attila közölte: aggasztó volt a szezon elején, hogy rendkívül kevés szállást foglaltak le előre, de azután a szokatlanul meleg nyár a hűvösebb székelyföldi hegyek közé vonzotta a turistákat. A panzióval szállodával és turistaügynökséggel is rendelkező vállalkozó elmondta, hogy az idény elején többnyire magyarországi turisták töltötték meg a székelyföldi panziókat, az idény végére azonban a dél-romániai turisták kerültek többségbe. Éves átlagban arányuk eléri a hatvan százalékot is a Székelyföld dél-keleti peremén fekvő Kovászna megye panzióiban.
Daragus Attila elmondta, hogy magyar turisták a különböző magyar kulturális, egyházi, közéleti események idején érkeznek nagy számban Székelyföldre. A csíksomlyói búcsú és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor is nagyot lendít a térség turizmusán, de a testvértelepülési kapcsolatok is ösztönzik a magyarországi turisták látogatásait.
„Ma már valamennyi székelyföldi településnek van két-három magyarországi testvértelepülése, és a nyári hónapokban valamennyi településen tartanak falunapokat, városünnepet. Ilyenkor megérkeznek a testvértelepülések küldöttségei, és az ünnepi evés-ivás után gyakorta a környéken is szétnéznek. Ez mind jót tesz az erdélyi turizmusnak” – állapította meg a turisztikai vállalkozó.
A dél-romániai turisták számára a térség viszonylagos közelsége és a kedvező árak teszik vonzóvá a Székelyföld turisztikai kínálatát. Míg egy budapesti turistának 750 kilométert kell utaznia, hogy Bálványosfürdőre érjen, a bukaresti turista számára csupán 250 kilométer a távolság. Hozzátette, mára már teljesen lebomlottak a román turisták etnikai alapú félelmei, ellenérzései a magyar többségű térséggel szemben.
„Mindenki meggyőződött arról, hogy nincs ennél biztonságosabb hely az országban” – ecsetelte Daragus Attila.
A székelyföldi turizmus sajátosságai között említette, hogy a turisták kis százaléka érkezik szervezett autóbuszos kirándulás keretében. A vendégek általában családonként, vagy kis csoportokban, személygépkocsikkal, kisbuszokkal jönnek, és két-három napot töltenek a vidéken.
„Az ide látogatók úgy érzik, maguk is kiigazodnak, nincs szükségük idegenvezetőre” – mondta Daragus. Azt is megemlítette, hogy a vendégek ritkán kérnek reggelit, és még ritkábban a félpanziós ellátást. Hozzátette: a Székelyföldön általában 50 és 150 lej (3170 és 9530 forint) közötti összeget kell fizetni a panziókban egy éjszakai szállásért. A Romániai Faluturizmus Szövetség alelnöke örvendetes változásnak nevezte, hogy a székelyföldi turistaszezon immár nem korlátozódik a nyári időszakra.
„Akik egyszer eljöttek, megismerték és megszerették a tájat, tavasszal és ősszel is gyakorta visszajárnak egy-egy hosszú hétvégére” – állapította meg. Hozzátette, a sípályaépítésekkel a téli turizmus is fejlődni kezdett a térségben.
