Közleményükben utaltak arra, hogy a magyar kormány értesült azokról a sajtóhírekről, miszerint Ungváron hivatalos szervek utasítására a kárpátaljai lakosság XIX. század végi és XX. század eleji anyakönyvi dokumentumait semmisítették meg. A hírek kapcsán az ungvári főkonzulátus írásos tájékoztatást kért Kárpátalja megye kormányzójától – közölték, hozzátéve: várhatóan a jövő hét elején hivatalos választ kapnak, amelyről a közvéleményt értesíteni fogják.
Aláírta szerdán a nyelvtörvényt Viktor Janukovics ukrán elnök, de egyúttal utasította a kormányt, hogy a tudomány és a kultúra neves képviselőiből álló szakértői munkacsoportot hozzon létre, s az dolgozzon ki javaslatokat „az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére”.
Janukovics kedden még elégedetlenségét fejezte ki a parlament által nemrég elfogadott nyelvtörvénnyel szemben, amely regionális státust ad az orosz és még néhány ukrajnai nemzeti kisebbség által beszélt nyelvnek, köztük a magyarnak.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) ungvári szervezete pénteken nyilatkozatban tiltakozott az anyakönyveinek hivatalosan elrendelt megsemmisítése ellen, követelve az utasítás hatályon kívül helyezését.
Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozat szerint az UMDSZ ungvári városi szervezetének elnöksége mély megdöbbenéssel értesült a Zaholovok.com kárpátaljai hírportálon megjelent tudósításból arról, hogy a Ungváron hivatalos utasításra semmisítettek meg anyakönyveket. A mellékelt fényképek tanúsága szerint az elpusztított dokumentumok között számos magyarlakta település, egyebek mellett a nagyszőlősi járásban fekvő Feketeardó község 1907–1925 közötti bejegyzései is szerepeltek – olvasható a közleményben.
A magyar szervezet szerint a hivatalos szervek azzal indokolták barbár tettüket, hogy a megsemmisített kötetek csupán másodpéldányok voltak, tartalmukat már feldolgozták, digitalizálták.
Fogyatkozik a magyarság
Tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése az utóbbi évtizedben. A népességszám-változás három fő tényezővel magyarázható. Mintegy 5000 főre tehető a természetes fogyás, 2000 főre tehető a négy országgal is határos nyugat-ukrajnai megyéből kivándorolt magyarok száma, míg két-háromezer főre becsülik az utóbbi tíz év asszimilációs veszteségét.
