Viktor Janukovics ukrán elnök mégis aláírta szerdán a nyelvtörvényt, de egyúttal utasította a kormányt, hogy dolgozzon ki javaslatokat „az országban használt nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére”. Anna German elnöki tanácsadó kedden még az Ukrajinszka Pravda című hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy az államfő elégedetlen a parlament által nemrég elfogadott törvénnyel – amely regionális státust ad az orosz és még néhány ukrajnai nemzeti kisebbség által beszélt nyelvnek, köztük a magyarnak –, és egyetért azzal, hogy a jogszabály jelenlegi formájában megosztja a társadalmat.
Viktor Janukovics kedden még elégedetlenségét fejezte ki a parlament által nemrég elfogadott nyelvtörvénnyel szemben, amely regionális státust ad az orosz és még néhány ukrajnai nemzeti kisebbség által beszélt nyelvnek, köztük a magyarnak.
Volodimir Litvin házelnök egy hete írta alá a nyelvtörvényt, amelyet jóváhagyásra az államfő elé terjesztettek. Litvin annak ellenére látta el kézjegyével az új jogszabályt, hogy többször kijelentette, kategorikusan ellenzi. Másnap aztán be is nyújtott egy saját változatot a parlamentnek. A politikai vihart kavaró, Kijevben és több más ukrán nagyvárosban tömegtüntetéseket kiváltó törvény miatt Litvin annak elfogadása után haladéktalanul benyújtotta lemondását, ám a parlament bizalmi szavazással később megerősítette őt házelnöki tisztségében.
A nyelvtörvény értelmében az ukrajnai kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Eszerint az orosz nyelv Ukrajna 27 megyéje közül 13-ban kapna regionális státust, Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedne regionális szintre.
