Az ukrán parlamentben elfogadott új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státuszát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Az új nyelvtörvény szerint egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.
Saját törvénytervezetében Litvin azzal az indokkal javasolja a parlament által július 3-án elfogadott nyelvtörvény érvénytelenítését, hogy az abban foglaltak szerinte ellentétesek Ukrajna alkotmányával és más ukrán törvényekkel, továbbá nincsenek összhangban A regionális és kisebbségi nyelvek európai kartája ratifikációjáról szóló ukrán jogszabállyal sem.
A parlament által elfogadott törvény szerint a kisebbségek Ukrajnában hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. A fő eltérés Litvin változatában az, hogy 10-ről 15 százalékra javasolja emelni a kisebbség minimális arányát ahhoz, hogy anyanyelvük regionális státust kapjon az adott közigazgatási egységben. A tervezetében emellett kimondja, hogy az államnyelv Ukrajna egész területén használandó az állami és a helyhatósági szervek feladatainak ellátásában.
A politikai vihart kavaró nyelvtörvényt Litvin egészen keddig nem akarta aláírni, miatta távozni is akart posztjáról, de a parlament nem fogadta el lemondását.
Az ellenzék szerint az előterjesztést házszabályellenesen tűzte napirendre és fogadta el a parlament, de nem sikerült elérniük, hogy érvénytelenítsék a július 3-i szavazás eredményét. A házelnök és kommunista párti első helyettese, Adam Martinyuk ellen Jurij Odarcsenko, a Julija Timosenko mögött álló BJUT–Batykivscsina-frakció képviselője kedden bírósághoz fordult – közölte a Korreszpondent ukrán hírportál. Keresetében a parlamenti vezetőket több házszabályi rendelkezés, továbbá állampolgári és képviselői jogainak megsértésével vádolja, amelyeket szerinte a nyelvtörvény tárgyalása és megszavazása közben követtek el, miközben az ülésezést vezették. Litvint külön vádolja azzal, hogy aláírta a „kétségtelenül törvénytelen" dokumentumot.
A kárpátaljai magyar szervezetek előremutató, Ukrajna európai integrációját elősegítő lépésként értékelik, hogy az ukrán parlament július elején megszavazta az új nyelvtörvényt, amelynek köszönhetően a magyar hivatalosan is használható regionális nyelvvé válhat Kárpátalján.
