Benes-dekrétumok az Európai Parlamentben

A Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről Szlovákiában elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt az Európai Parlament bizottsága.

Juhász Imre, a petíció benyújtója a bizottság ülésén annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarság a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés után méltánytalan helyzetbe került. A Benes-dekrétumok diszkriminatívak, több dekrétum még címében is a németekkel és a magyarokkal szembeni intézkedéseket tartalmaz – fejtette ki az európai jog szakértője. Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője, a petíció másik aláírója a zsidókat megbélyegző nürnbergi törvényekhez hasonlította a Benes-dekrétumokat.

Az Európia Parlament civil kezdeményezésre vette napirendre a Benes-dekrétumok ügyét. Bagó Zoltán korábban közölte, „itt az ideje, hogy végre értelmes és tárgyilagos vita keretében ismertessük álláspontunkat, kifejtsük véleményünket, és a petíciós bizottságon keresztül felhívjuk az Európai Unió figyelmét egy olyan jogszabálycsomagra, amely ellentétes az EU alapelveivel és alapértékeivel”.

A képviselő ez év elején karolta fel a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát szorgalmazó civilek törekvéseit. Az EP petíciós bizottsága befogadta a civilek és Bagó által közösen benyújtott javaslatot.

Az Európai Bizottság képviselője a petíciós bizottságban elmondta, hogy az uniós jognak térben és időben korlátai vannak. Az időbeli korlátokra utalva rámutatott: az Európai Unió elődje 1957-ben jött létre, ezért nem foglalkozhat ezt megelőző jogi aktusokkal, vagyis az EU nem dönthet a Benes-dekrétumokról.

Nem politikai kérdésről van szó

Bagó Zoltán fideszes képviselő arra kérte a petíciós bizottságot, hogy ne fogadja el az Európai Bizottság álláspontját. Azt kérte a bizottságtól, hogy a petíció ügyét tartsa nyitva, és javasolta, hogy a bizottság intézzen kérdést Szlovákiához a Benes-dekrétumokra vonatkozóan, és küldjön vizsgálóbizottságot Szlovákiába.

„Nem politikai kérdésről van szó, mert az a bilaterális diplomáciára tartozik. Nem történelmi kérdésről van szó, nem az államiságot szeretnénk megkérdőjelezni, hanem hatályos, élő jogról, a 2004-es EU-csatlakozás után keletkezett 2007-es szlovák nemzeti tanácsi határozatról” – mondta a bizottsági ülés után Bagó Zoltán magyar újságíróknak.

Tabajdi: 13 dekrétum ellentétes az unió alapértékeivel

Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a petíció igenis a bizottság hatáskörébe tartozik, mert a jogfolytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pedig nem bújhat a mögé, hogy ezek a rendeletek az unió létrejötte előtt születtek, mert az azokat megerősítő parlamenti határozat 2007-ben egy uniós tagállamban született.

„Van 13 dekrétum, amely ellentétes az unió egyik alapértékével, a diszkrimináció tilalmával – mondta a bizottság ülésén Tabajdi Csaba. – A diszkrimináció tilalma máig sérül.” Tabajdi szintén javasolta, hogy a petíció maradjon napirenden, és támogatta Bagó Zoltán kezdeményezését egy tényfeltáró bizottság menesztésére Szlovákiába.

A szocialista EP-képviselő azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarok számára már egy erkölcsi bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének elvetése is erkölcsi jóvátételt jelentene. Az Európai Uniónak Tabajdi szerint nem történelmi kérdésként kellene kezelnie a kérdést, hanem az uniós alapjogok sérelmét kellene vizsgálnia.

Ez emberi jogi ügy

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint ez emberi jogi ügy, amely alkalmat teremt arra, hogy az Európai Unió megmutassa, hogy az európai intézmények az emberi jogokon alapulnak, és az Európai Unió arról is szól, hogy az emberi jogokat megvédi.

Az Európai Parlament petíciós bizottsága, amelynek egyetlen szlovák tagja nincsen, így a mostani vitában szlovák képviselő nem is szólalt fel, a vita végén úgy döntött, napirenden tartja a kérdést, és Szlovákia hivatalos álláspontját is kikéri az ügyben.

Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy a Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák.

A beadvány benyújtója, Juhász Imre, az ELTE jogi karának adjunktusa a 2006-os budapesti tüntetéseken történt rendőri fellépés ügyében vizsgálódó Civil Jogász Bizottság munkájában is részt vett.