Benes-dekrétumok az Európai Parlamentben

A Benes-dekrétumok sérthetetlenségéről Szlovákiában elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt az Európai Parlament bizottsága.

WA
2012. 09. 20. 14:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tabajdi: 13 dekrétum ellentétes az unió alapértékeivel

Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a petíció igenis a bizottság hatáskörébe tartozik, mert a jogfolytonosságot maga Szlovákia teremtette meg, a bizottság pedig nem bújhat a mögé, hogy ezek a rendeletek az unió létrejötte előtt születtek, mert az azokat megerősítő parlamenti határozat 2007-ben egy uniós tagállamban született.

„Van 13 dekrétum, amely ellentétes az unió egyik alapértékével, a diszkrimináció tilalmával – mondta a bizottság ülésén Tabajdi Csaba. – A diszkrimináció tilalma máig sérül.” Tabajdi szintén javasolta, hogy a petíció maradjon napirenden, és támogatta Bagó Zoltán kezdeményezését egy tényfeltáró bizottság menesztésére Szlovákiába.

A szocialista EP-képviselő azt is elmondta, hogy a szlovákiai magyarok számára már egy erkölcsi bocsánatkérés és a kollektív bűnösség elvének elvetése is erkölcsi jóvátételt jelentene. Az Európai Uniónak Tabajdi szerint nem történelmi kérdésként kellene kezelnie a kérdést, hanem az uniós alapjogok sérelmét kellene vizsgálnia.

Ez emberi jogi ügy

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője szerint ez emberi jogi ügy, amely alkalmat teremt arra, hogy az Európai Unió megmutassa, hogy az európai intézmények az emberi jogokon alapulnak, és az Európai Unió arról is szól, hogy az emberi jogokat megvédi.

Az Európai Parlament petíciós bizottsága, amelynek egyetlen szlovák tagja nincsen, így a mostani vitában szlovák képviselő nem is szólalt fel, a vita végén úgy döntött, napirenden tartja a kérdést, és Szlovákia hivatalos álláspontját is kikéri az ügyben.

Az Edvard Benes csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy a Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák.

A beadvány benyújtója, Juhász Imre, az ELTE jogi karának adjunktusa a 2006-os budapesti tüntetéseken történt rendőri fellépés ügyében vizsgálódó Civil Jogász Bizottság munkájában is részt vett.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.