Színre lépett a Magyar Közösség Pártja

Névváltoztatásról döntött szombati kongresszusán a Magyar Koalíció Pártja, a Most-Híd az Európai Néppártba lépne be.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) Füleken tartotta alapszabály-módosító kongresszusát. Eldőlt, a jövőben Magyar Közösség Pártja névre változik a felvidéki magyar párt neve. A tisztújító közgyűlésre december 8-án, Érsekújvárott kerül sor. A füleki kultúrházban az országos közgyűlés résztvevőit Erdős Vince, az MKP Füleki Helyi Szervezetének elnöke, valamint Csúsz Péter járási elnök köszöntötték.

Elnöki beszámolójában Berényi József országos elnök hangsúlyozta: „Ma egy új alapszabály és egy esetleges névváltoztatás elfogadásával új fejezetet nyitunk, megkezdjük a felkészülést az előttünk álló feladatok sikeres megoldására. A Magyar Koalíció Pártjának, ha új név alatt is, megbízható, stabil, a folytonosság megőrzése mellett, új gondolatok és személyek befogadására képes csoportosulásként kell működnie. Ezt célozza meg az új alapszabály-javaslat, amely a modernizáció, az egyszerűsítés, a nyitás és a párton belüli kompromisszumkeresés jegyében született meg.”

Ennek igénye már régen megszületett, ám a megvalósítás mind ez idáig váratott magára. Berényi Józsefet, az átalakuló MKP elnökét Briski Barbara kérdezte.

Tálcán nyújtották át

Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke vezette a kongresszus ülését. Elmondta, a testület folyamatosan időszerű kérdésekkel foglalkozott. „Az előző választási időszakban bizalmat kapott szlovák kormány önmagát felszámolva tálcán nyújtotta át Robert Ficónak az ország irányítását” – mondta Bárdos. Ezt követően az MKP a 2012. márciusi előre hozott parlamenti választásokon indulva Dél-Szlovákia felzárkózását tűzte ki célul, és bár nem jutott be a szlovák törvényhozásba, a megfogalmazott célok továbbra is érvényesek.

A névmódosítás folyamatában végül is három elnevezés közül döntöttek: Magyar Koalíció Pártja (tehát, hogy maradjon a régi név), Magyar Közösség Pártja, illetve ennek rövidebb változata: Magyar Közösség. A szavazás első köre nem hozott végeredményt, egyik név sem szerzett abszolút többséget. A második körbe a két új javaslat került, a Magyar Közösség Pártja elnevezés megkapta a küldöttek szavazatainak abszolút többségét. A névváltozás akkor válik hivatalossá, ha az új alapszabályt a belügyminisztériumban is bejegyzik.

Decemberben újra összeülnek

A küldöttek az alapszabály-módosítás mellett az általános vitában számos kérdést érintettek, köztük azt a tárgyalássorozatot is, mely a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az MKP és a Most-Híd között folytatódott. A tárgyalások eredményeként született alapdokumentumot is támogatták a küldöttek. Elfogadtak egy politikai nyilatkozatot az aktuális politika és társadalmi történésekkel kapcsolatban.

Berényi zárszavában nagy fontosságot tulajdonított annak a petíciónak is, melyet az Európai Parlamenthez (EP) nyújt be Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az ellen tiltakozva, hogy Szlovákiában jogsérelmek érik a magyar állampolgárságot felvevő személyeket. A kongresszus ezt a nyilatkozatával is támogatja. A tisztújító kongresszusra idén, decemberben 8-án, Érsekújvárban kerül sor kerül.

Kisebbségi minimum

Bugár Béla a Most-Híd ülését követően a sajtó képviselőinek elmondta, a párt hároméves működése alatt több választási kampányidőszakon is átesett, mostanra azonban elérkezett az idő a párt megújítására. Az új alapszabály értelmében rövidül az idő, amíg taggá válhat valaki a pártban. „Eddig kormánypártként működtünk, így fontos volt az egyéves időszak, míg taggá válhatott valaki. Most, hogy ellenzékbe kerültünk, ez már felesleges, hiszen aki taggá akar válni, annak elsősorban a párt céljai, elképzelései a fontosak” – magyarázta Bugár.

Az elkövetkező időszakban beindul a pártstruktúrák komolyabb kiépítése, létrejönnek az egyes járási konferenciák, és pontosan leszögezik a hatásköröket az egyes szinteken – írta le a pártelnök az következő időszak feladatait. Hozzátette, fontos, hogy az egyes régiókban megerősítsék a működésüket, aktívabbá tegyék a tagságot. A közgyűlés elfogadta A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésnek alapfeltételei című dokumentumot is, vagyis röviden a kisebbségi minimumot.

Belépnének az Európai Néppártba

„A kisebbségi minimum elfogadását a népszámlálási adatok ismeretében indítványozta a Szlovákai Magyarok Kerekasztala (SZMK), és május óta folytak róla egyeztetések a Kerekasztal, a Magyar Koalíció Pártja és köztünk. A dokumentum tartalmazza a szlovákiai magyarság jelenlegi helyzetét, szükségleteit, céljait, valamint az eszközöket, amelyekkel ez a cél elérhető” – számolt be Solymos László, a Most-Híd frakcióvezetője a kisebbségi minimumról. Hozzátette, kezdeményezni szeretnék a többi Szlovákiában élő kisebbségnél is egy hasonló dokumentum létrehozását. A kisebbségi minimum szövegét hétfőn ismerteti bővebben közös sajtótájékoztatóján a Most-Híd, az MKP és a Kerekasztal.

A párt döntött az EPP-be való felvétel kérvényezéséről is. „Három év után elérkezett az idő, mikor el kellett dönteni, milyen irányban lépünk tovább. Máshol a pártnak nincs is helye, mint az EPP-ben” – indokolta a lépést Bugár. A közgyűlésen Bugár Béla komolyabb együttműködésre szólította fel a jobboldali pártokat, nevezetesen a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) és Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) nevű szervezetet.