Kiderült, csúsztatott az RMDSZ elnöke

Az alternatív küszöb miatt nem érheti jelentős veszteség a magyarság képviseletét, ha két párt indulna a decemberi romániai parlamenti választáson.

Az elmúlt két hétben több olyan politikusi nyilatkozat is napvilágot látott, amely a magyar szervezetek parlamenti bejutásának az esélyeit latolgatta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a létező alternatív küszöbnek köszönhetően a magyar képviselet semmilyen formában nem kerülhet veszélybe, sőt az is lehetséges, hogy akár két magyar párt is bejusson a parlamentbe. Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt állította, hogy két magyar párt bejutása nemcsak hogy lehetetlen, de a külön történő indulás és az ebből eredő 5 százalékos küszöb el nem érése lényegesen kevesebb erdélyi magyar honatya (pontosabban 6 képviselő és 3 szenátor) bejutását eredményezheti.

A romániai választási rendszerben az alternatív küszöb azt jelenti, hogy abban az esetben, ha egy párt, politikai vagy választási szövetség, illetve kisebbségi szervezet egyéni jelöltjei egy időben az első helyen végeznek hat képviselőházi és három szenátori körzetben, megadatik számára a mandátumszerzés lehetősége akkor is, ha a párt nem éri el az 5 százalékot. A Mensura Transylvanica szerint a választási törvény szövege alapján nincs szó arról, hogy ha valamelyik magyar párt csak a 6 plusz 3-at érné el, de az 5 százalékot nem, akkor csak 6 plusz 3 mandátumra számíthatna.

Három modell

Az erdélyi politikai elemző intézet azt a lehetőséget járta körül, hogy van-e elméleti lehetőség arra, hogy több magyar párt is bejusson a parlamentbe úgy, hogy legalább az egyik esetében az alternatív küszöb lép működésbe. Az első forgatókönyvben a második magyar párt pontosan 6 plusz 3 (Hargita, Kovászna és Maros megyei) egyéni választókerületben végez az első helyen, megelőzve az RMDSZ-t, máshol nem is szerez szavazatokat (vagy ha tetszik, el se indul).

Az RMDSZ kihívója a második és harmadik modellben is az élen végez ebben a 6 plusz 3 körzetben, viszont a többi körzetben is gyűjt szavazatokat, vagyis a 6 plusz 3 kivételével minden más körzetben az RMDSZ szavazatait 90-10 százalék, illetve 85-15 százalék arányban osztották újra az RMDSZ és a másik magyar párt között. Míg az első modell pusztán elméleti jelentőségű (csupán azt hivatott szemléltetni, hogy mi történik, ha egy másik párt a lehető legkevesebb szavazattal teljesíti az alternatív küszöböt), a másik kettőben a Mensura Transylvanica megpróbálta bizonyos mértékig figyelembe venni a legutóbbi választási eredményeit.

Nem gyengíti jelentős mértékben

Az intézet szerint függetlenül attól, hogy mennyi szavazatot vesz el az RMDSZ-től, a másik magyar párt jelentős mértékben nem gyengíti a magyar képviseletet mindaddig, amíg eléri az alternatív küszöböt.

Az RMDSZ csak a harmadik forgatókönyv esetén megy le öt százalék alá, ami egyszersmind arra is enged következtetni, hogy a szövetségnek nagy valószínűséggel nem lesz szüksége az alternatív küszöbre az idén sem. Ugyanakkor, ha szüksége lesz rá, akkor jelenlegi mandátumainak legfeljebb egyötödét bukhatja el – állapította meg az intézet.