Nem lesz hivatalos nyelv a magyar a „Szovjetunió nyugati kapujában”

Nem emelkedik regionális státusra a magyar nyelv Ukrajna legnyugatibb fekvésű városában, a közel 50 százalékban magyarok lakta Csapon.

NT
2012. 10. 11. 17:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hét évtizeddel ezelőtt még színmagyar, nemzetközi vasúti csomópontjáról ismert településen, amelyet 1945 után a Szovjetunió nyugati kapujának neveztek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi önkormányzati képviselői indítványozták a magyar hivatalos nyelvvé nyilvánítását.

„Nincs szükség a megerősítésre, a feltételek már adottak”

Az önkormányzati testület ülésén az ukrán pártok képviselői leszavazták a kezdeményezést azzal az indokkal, hogy helyi szinten nincs szükség a magyar nyelv helyzetének megerősítésére, mivel szerintük a használatának feltételei már korábban is biztosítva voltak.

Galina Car polgármester azzal érvelt a magyar hivatalos nyelvként való elismerése ellen, hogy a megyei jogú városban békésen élnek egymás mellett a különböző nemzetiségek. Mint a sajtónak elmondta, a helyi magyarságnak nem lehet oka panaszra, hiszen a településen – mint fogalmazott –, más ukrajnai városoktól eltérően működik magyar iskola, s a város vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarok jól érezzék magukat.


Az Ukrajnában élő kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény lehetővé teszi, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhassák anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot.

A szervezet szerint ez magyarellenes lépés

A KMKSZ csapi szervezete tiltakozik a helyi önkormányzat magyarellenes lépése ellen. Úgy véli, hogy miután számos ukrajnai megyében már hivatalossá vált az orosz nyelv, a magyarral sem szabad kivételt tenni Kárpátalján.

Balogh Oszkár, a csapi városi önkormányzat KMKSZ-es képviselője újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a párt aláírásgyűjtést kezdeményez a városban a nyelvtörvény hivatalos alkalmazását lehetővé tévő helyi önkormányzati döntés meghozatala érdekében.

Beregszászon regionális nyelv a magyar

Korábban hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon, miután a városi közgyűlés képviselőinek többsége megszavazta a nemrég elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvény helyi szintű alkalmazására vonatkozó határozatot. A törvényben biztosított nyelvhasználati jogok megvalósítására vonatkozó indítványt Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke terjesztette a tanács elé. Az ülésen megjelent 34 képviselő közül 19 szavazta meg a magyar regionális nyelvként való helyi alkalmazását – adta hírül a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

Egyre kevesebb a kárpátaljai magyar

Nagyjából tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése, derült ki egy júniusi, a magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Legutóbb 2001-ben volt népszámlálás Ukrajnában, legközelebb pedig 2013-ban lesz, így az UMDSZ mindenkit mozgósítana, hogy „bátran vállalják magyarságukat annak érdekében, hogy megtartsuk jelenlegi pozícióinkat, sőt ha lehet, itt-ott még javítsunk is rajta” – nyilatkozta Gajdos István. A következő évtizedben további fogyásra lehet számítani, 2020-ban várhatóan mintegy 135 ezer magyar él majd Kárpátalján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.