A műhelybeszélgetés első részében a Dániához tartozó Feröer-szigetek, a Nagy-Britannia részét képező Skócia és Wales, a finnországi Aland, a spanyolországi Baszkföld és Katalónia képviselői ismertették, milyen fokú önkormányzatot élveznek ezek a területek, és arra a következtetésre jutottak, hogy egy-egy terület annál jobban képes érvényesíteni a maga érdekeit, annál jobban jár, minél nagyobb autonómiát élvez. A beszélgetésen az is kiderült, hogy míg a szerbiai Vajdaság és a Romániában adminisztratív szempontból nem is létező Székelyföld bruttó nemzeti terméke alig 15 százaléka az uniós átlagnak, addig Katalónia, Skócia, Baszkföld, Dél-Tirol, a Feröer-szigetek és a svéd ajkú, de Finnországhoz tartozó Aland GDP-je meghaladja az uniós átlagot.
40 ezerrel kevesebb magyar
A beszélgetés második részében a Vajdaság, Dél-Tirol és Székelyföld képviselője ismertette térsége helyzetét. A Vajdaság brüsszeli képviseleti irodájának igazgatója, Predrag Novikov rámutatott, hogy a tartomány a bevételek nagyjából egyharmadát adja a Szerbia költségvetésén belül, de a kiadásoknak kevesebb mint hét százalékához jut hozzá. Novikov kifejtette, hogy jelenleg 40 ezerrel kevesebb magyar él a Vajdaságban, mint tíz évvel ezelőtt. Rámutatott arra is, hogy a tartomány érdeke Szerbia minél gyorsabb uniós integrációja gazdasági és politikai értelemben egyaránt.
Brutális asszimiláció zajlott Székelyföldön
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kifejtette, hogy a magyar többségű Székelyföld autonómiájának van történelmi előzménye, a terület második világháború utáni években is autonóm volt, de a kommunizmus idején brutális asszimiláció zajlott, Nicolae Ceausescu rendszere pedig az egész román államigazgatást átalakította, hogy a magyar autonóm térséget szétverje. AZ SZNT célja, hogy kiharcolja a terület autonómiáját – hangoztatta Izsák, s arról is beszélt, hogy a lisszaboni szerződés által létrehozott uniós civil kezdeményezés eszközével szintén élni kívánnak.
Egymillió aláírást gyűjtenének össze