Székely zászló: felfigyelhet Európa a magyar autonómiák ügyére

Pénteken lesz a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen feltehetőleg téma lesz majd a székely zászló ügye is – mondta el Kiss Antal az mno.hu-nak.

Tompos Ádám
2013. 02. 15. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Példaként Kiss egy tavaly decemberi, brüsszeli tanácskozást említett, amelyet az általa vezetett iroda szervezett az autonómiák Brüsszelbe delegált főképviselői részvételével. Aland, Feröer-szigetek, Katalónia, Dél-Tirol, Skócia vagy akár Baszkföld a földrajzi távolság ellenére számtalan hasonlóságot mutat a magyar közösségek számbeli és státusbeli helyzetével – mondja Kiss, aki külön felhívja a figyelmünket a szóhasználatra.

„Szomorúan vettem észre, hogy a határon túli magyar politikusok körülbelül nyolcvan százaléka nem a közösség, hanem a kisebbség szót használja, amikor magáról beszél.” Az irodavezető szerint ez elfogadhatatlan, „hiszen gondoljunk bele: ha kisebbségnek nevezném a katalánokat vagy a belgiumi németeket egy hasonló konferencián, többet az e-mailjeimet sem olvasnák el”. Kiss szerint azonban emiatt nem szabad egyetlen követ sem vetni a határon túli magyarokra: az elmúlt 90, 60 és 20 évben nagyon keserves küzdelmet kellett folytatniuk. Hangsúlyozza viszont, hogy fontos a közösség szó használata, már csak azért is, mert mindig az az autonómiák egyik kulcsa. „Autonóm személyiségekből, az ő elhatározásukból és szándékukból lesz autonómia, ezt mutatják a tapasztalatok. Magyar közösségeink tagjait 90 év alatt ettől a bátor önazonosság-vállalástól fosztották meg.”

A hagyomány és a gazdaság, a közösség GDP-je kézen fogva járnak. Hogy ezek mennyire szorosan egybetartoznak, azt a Feröer-szigetek mindennapjaival illusztrálja Kiss. „Generációk óta a bálnavadászatból élnek itt az emberek, ezt nem lehet csak úgy kívülről, vagy belülről átszervezni” – mondja. Tavaly az Eurostat adatai alapján megnézték a jelentős, állami önrendelkezéssel nem bíró közösségek GDP-jét. A prekoncepciójuk beigazolódott: az autonóm közösségek gazdaságai rendre jobban teljesítenek, mint az őket „befogadó” országok. Kérdésünkre megjegyezi, hogy Székelyföldnek is számos ilyen tradicionális kincse van, amelyre alapozhat. Székelyföld esetében máltányi, ciprusnyi, luxemburgnyi területről és lakosságszámról beszélünk. Gazdaságilag növekedésre ítélt közösség, ami hasznára lenne a román gazdaságnak is, de a sovinizmus mást diktál. A magyar határ menti vállalkozások, amelyek támogatásában a 2010-ben alakult nemzeti kormánynak nagyon nagy szerepe van, még mindig számos kiaknázatlan területet takarnak. „Össze kell kapaszkodnunk, minden EU adta lehetőséget maximálisan ki kell használnunk” – fogalmaz Kiss.

Jó példának tartja a már említett székelyzászló-ügyet is. Kiss szerint így Európa felkaphatja a fejét, amire már csak azért is szükség van, mert az autonómiák tanácskozásán „a legtöbben megtippelni sem tudták, hogy hányan laknak Székelyföldön, de a helyét is nehezen tudták meghatározni, ezek után ne csodálkozzunk, ha azt sem tudják, hogy milyen alapvető jogoktól fosztják meg az ott élőket”. Kiss Antal úgy látja, hogy ez a példa tökéletes bizonyíték a magyar diplomácia húszéves mulasztására, amelyet meglátása szerint elsősorban profizmussal és gyakorlati szemléletmóddal lehetne orvosolni, nem jelszavak és szólamok hangoztatásával, egymás igyekezetét kioltó politikai vitákkal. „Eljött a cselekvés ideje.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.