Navracsics: Ez Közép-Európa kudarca

Az egyes emberek tragédiájának és Közép-Európa kudarcának nevezte Navracsics Tibor a felvidéki magyarok kitelepítését.

„Nyolcvanezernél több embernek kellett megélni egy új tragédiát két évvel a második világháború befejezése után. ( ) Magyarország nem tudta nemzetközi fórumok előtt kiharcolni azt a védelmet a magyar állampolgárok számára, hogy szülőföldjükön maradhassanak” – mondta a miniszterelnök-helyettes a felvidéki kitelepítettek és deportáltak emléknapján.

A politikus rámutatott, a kitelepítések a soknemzetiségű Közép-Európa kudarcát is jelentették. A folyamat az első világháborúval kezdődött, ebből következett a nemzetiségi viszályok sorozata, amely csaknem száz éve lehetetlené teszi az összefogást annak érdekében, hogy „egymást tisztelve, boldogabb és gyarapodó Közép-Európát építsünk fel” – fogalmazott Navracsics.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: megbékélésre van szükség, amely az egymás iránti tisztelet alapján a múlt bűneinek feltárásával, az azzal való szembenézéssel történhet meg. Beszéde után Navracsics újságírói kérdésre elmondta, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkészült egy koncepció, amely a Felvidékről kitelepítettek kárpótlásának lehetőségét tárgyalja. A tervezetet jelenleg a Külügyminisztériumban vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire illeszthető a nemzetközi szerződésekhez, ezután kerülhet a parlament elé.

Az Országgyűlés Molnár Attilának, Komárom polgármesterének (Fidesz–KDNP) javaslatára 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a benesi dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. Az itt működő Kecskés László Társaság évekkel ezelőtt felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, több könyvet és kiadványt is megjelentettek a témával kapcsolatban. A városban délelőtt ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak, majd családi visszaemlékezésekből hangzottak el részletek.

Szlovákia készen áll arra, hogy olyan érzékeny témáról is tárgyaljon Magyarországgal, mint a Benes-dekrétumok, ám ez komplexebb ügy, mint a cseh–német kiegyezés esetében, így nem lehet egy bocsánatkéréssel lezárni – mondta Miroslav Lajcák a SITA szlovák hírügynökségnek nyilatkozva.

Csehország és Szlovákia elutasítja a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát – ezt Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke nyilatkozta tavaly december elején azt követően, hogy Prágában megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák államfővel.