Mint írták, az erdélyi autonómia jellegével kapcsolatban az önrendelkezésre esélyt látó 894 válaszadó 56 százaléka szerint mind a területi-közigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális autonómia kivívható az elkövetkezendő tizenkét évben. Azok a válaszadók, akik csak egyféle önrendelkezésre láttak esélyt, Székelyföldön magasabb arányban vélik reálisnak a kulturális és a gazdasági autonómiát, mint a területi önállóság elérését. A határ mentén viszont a kulturális autonómia mellett inkább a területi önállóság kivívását valószínűsítették.
A válaszadók a kutatás során arról is nyilatkoztak a személyesen felvett interjúkban, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak: Erdély autonómiáját, a schengeni övezethez csatlakozást, Székelyföld autonómiáját, a Székely Mikó Kollégium ügyét, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyét vagy a magánjavak, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatását. A válaszadók összessége a legnagyobb arányban (34 százalék) Erdély autonómiáját jelölte meg a legfontosabbként.
