Második kongresszusára készül az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), ahol szóba kerülhet a tavalyi parlamenti választásokon elért eredmény is. Mint ismert, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mellett a múlt évi voksoláson a rendszerváltás óta először indult más magyar párt is; bár nem sikerült bejutniuk a parlamentbe, új alakulatként nem szerepeltek rosszul. Az EMNP a szenátusi választáson 0,79, a képviselőházi megmérettetésen pedig 0,64 százalékot ért el, amivel az ország hatodik legerősebb pártjává vált.
Gergely Balázs alelnök arról beszélt, hogy lesznek meglepetések az EMNP tisztújító országos küldöttgyűlésén. Elmondta, a hétvégi kongresszust a helyi és a megyei szervezeteknél tartott tisztújítás előzte meg. A párt tizenhárom megyei szervezete közül hatnál történt vezetőváltás. A kolozsvári eseményre az EMNP 170 alapszervezete és 13 megyei szervezete által delegált 435 küldöttet és számtalan meghívottat várnak. Gergely számít Németh Zsolt magyarországi külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár jelenlétére. Ott lesz a kongresszuson Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke és több határon túli magyar párt, illetve szervezet vezetője.
A kongresszuson minden bizonnyal szóba kerül majd az autonómia kérdése, mivel a párt március 24-én nyújtotta be a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló európai polgári kezdeményezés (EPK) szövegtervezetét az Európai Bizottság illetékes főosztályára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) közösen. Ennek kapcsán az elmúlt napokban látott napvilágot a Bell Research legfrissebb közvélemény-kutatása, miszerint a megkérdezett romániai magyarok mintegy fele esélyt lát arra, hogy legfeljebb tizenkét éven belül Erdély valamilyen típusú autonómiát szerez.
A felmérés három határ menti (Bihar, Szilágy, Szatmár) és három székelyföldi (Kovászna, Hargita, Maros) megyében készült tavaly augusztus és október között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonómia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig 12 éven belül van esély az autonómia megszerzésére. Területi megoszlás szerint a székelyföldiek 58 százaléka vélekedett úgy, hogy Erdély autonómiája három politikai cikluson belül elérhető, ugyanez az arány a határ menti megyékben lényegesen alacsonyabb volt, 30 százalék körüli.
Mint írták, az erdélyi autonómia jellegével kapcsolatban az önrendelkezésre esélyt látó 894 válaszadó 56 százaléka szerint mind a területi-közigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális autonómia kivívható az elkövetkezendő tizenkét évben. Azok a válaszadók, akik csak egyféle önrendelkezésre láttak esélyt, Székelyföldön magasabb arányban vélik reálisnak a kulturális és a gazdasági autonómiát, mint a területi önállóság elérését. A határ mentén viszont a kulturális autonómia mellett inkább a területi önállóság kivívását valószínűsítették.
A válaszadók a kutatás során arról is nyilatkoztak a személyesen felvett interjúkban, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak: Erdély autonómiáját, a schengeni övezethez csatlakozást, Székelyföld autonómiáját, a Székely Mikó Kollégium ügyét, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyét vagy a magánjavak, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatását. A válaszadók összessége a legnagyobb arányban (34 százalék) Erdély autonómiáját jelölte meg a legfontosabbként.
