Az emberek többsége nem szabdalná szét Romániát

Többen ellenzik, mint ahányan támogatják Romániában a közigazgatási régiók megalakítását – derült ki egy felmérésből.

Az április utolsó hetében, országos reprezentatív mintán végzett felmérés során a küszöbönálló alkotmánymódosítás témáiról kérdezték az emberek véleményét.

A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) egyik fő érve az alaptörvény megváltoztatására az, hogy a régiók megalakításához előbb be kell vinni a régió mint közigazgatási egység fogalmát az alkotmányba. A megkérdezetteknek viszont alig 32 százaléka támogatja az újabb közigazgatási szint bevezetését, 40 százalékuk ellenzi.

Az USL másik célja az, hogy pontosítsa az államfő és a parlament viszonyát: ezt a megkérdezettek 51 százaléka helyesli, és csak 17 százaléka ellenzi. A kormánypártok szándékaival ellentétben viszont kevesebben támogatják (20%), mint ahányan ellenzik (21%) a parlament hatáskörének növelését, miközben az államfő szerepének növelését valamivel többen támogatnák. Az alkotmánymódosítástól a megkérdezettek túlnyomó többsége, mintegy 60 százaléka a gazdaságot segítő és a személyes szabadságjogokat erősítő rendelkezéseket vár.

Az USL terveivel összhangban a felmérés résztvevői közül is többen támogatják, mint ellenzik azt, hogy az államfő mandátuma ismét négyéves legyen (jelenleg ötéves), és a parlamentével egyszerre kezdődjék, illetve érjen véget.

Mint az MNO megírta, Victor Ponta miniszterelnök álláspontja szerint egyértelműen közigazgatási régiókra van szüksége Romániának a jelenlegi „szupercentralizált” rendszer helyett. Egy lakossági fórumon arról beszélt nemrég, hogy ő maga is nap mint nap szembesül a túlzott központosítással, márpedig szerinte egy szupercentralizált kormányzás nem lehet hatékony. Példaként az igazságszolgáltatást hozta fel: Romániában majdnem minden per a legfelsőbb bíróságon fejeződik be, holott szerinte az igazságszolgáltatást úgy kellene megszervezni, hogy a pereket a regionális táblabíróságokon lehessen lezárni.

Szélmalomharcnak tartja a Székelyföld területi autonómiájáért folytatott küzdelmet Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, helyette arra kéri az autonómia híveit, hogy Marosvásárhely regionális fővárossá nyilvánításának támogatásával segítsék a térség gazdasági felemelkedését. A csaknem fele-fele arányban románok és magyarok lakta város 13 éve tisztségben lévő polgármestere a március 10-ére meghirdetett marosvásárhelyi autonómiamegmozdulás alkalmából intézett nyílt levelet „Székelyföld támogatóihoz, magyarokhoz és románokhoz”, melyet a Hotnews.ro portál románul, az Erdély.ma pedig magyar fordításban közölte.

Levelében a polgármester úgy vélekedik, hogy a városban élő románoknak és magyaroknak sikerült lezárniuk a „történelem által nyitott sebeket”, így nyílt meg a város előtt a fejlődés esélye. Florea szerint mind a város, mind az egész Székelyföld felemelkedését hátráltatja az etnikai feszültség kiélezése.

„Ne hagyjátok, hogy a politikusok manipuláljanak, ne essetek a provokációk csapdájába. A székelyek, magyarok és románok jóléte, a Székelyföld földrajzi régióként való elismerése a helyi gazdaság fejlődésén, főként az európai uniós alapok lehívásán múlik, nem az elkülönülésen és az autonómián” – írta a városvezető.

Florea szerint azt kellene Székelyföld lakóinak támogatniuk, hogy Marosvásárhely a régió fővárosa legyen, függetlenül attól, hogy Bukarestben milyen közigazgatási felosztás mellett döntenek. Marosvásárhely jelenleg a hat erdélyi megyét magába foglaló hetes számú fejlesztési régióhoz tartozik, amelynek Gyulafehérváron van a központja.

„Székelyföld egyaránt a székelyek, magyarok és románok büszkesége lehet. A francia Riviéra nem autonóm régió, mégis Franciaország büszkesége. Romániában a mi régiónk is elismert, nemzetközi turisztikai szempontból fontos térséggé válhat. Ennek feltétele az összetartás, nem a széthúzás, az uniós alapok vonzása, nem az eltávolítása. Senki sem fog pályázatokat finanszírozni mindaddig, amíg egy etnikumok közti konfliktusok által sújtott térség képe jelenít meg” – írta nyílt levelében a marosvásárhelyi polgármester.