A képviselő, aki volt környezetvédelmi miniszterként 2007-ben felfüggesztette a verespataki aranybánya-beruházás környezetvédelmi engedélyezését, az MTI-nek elmondta: tudomása szerint a beruházás környezetvédelmi engedélyéről döntő kormányzati tárcaközi bizottság szakértői két héttel ezelőtt a bányanyitás mellett foglaltak állást, és a jelek szerint a tervezett beruházás a héten ugyanabban a bizottságban államtitkári szinten is megkapja a zöld jelzést.
A képviselő kormányzati körökből és civil szervezetektől úgy értesült, hogy május 10-én született meg a szakértői döntés, és tudomása szerint a héten ülésezik a bizottság államtitkári testülete is, amelynek meg kell hoznia a tárcaközi bizottság hivatalos döntését.
Az engedélyezési folyamat további szakaszáról elmondta: a környezetvédelmi minisztériumnak kell felterjesztenie kormányhatározat formájában a tárcaközi bizottság döntését a kormány elé, amelynek testületileg kell határoznia arról, hogy megadja-e a beruházás környezetvédelmi engedélyét.
A politikus napirend előtti felszólalásában emlékeztetett, hogy a beruházás Európa legnagyobb külszíni bányája lenne, amely ciántechnológia alkalmazásával termelné ki az aranyat és az ezüstöt, a projekt pedig egy 350 hektár területen elterülő zagytározót is tartalmaz. Korodi szerint bárki örülhetne a beruházásnak, hiszen az gazdaságilag értékes, de nincs semmilyen gyakorlati bizonyíték arra, hogy a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat képes maradéktalanul betartani ígéreteit. Ezért Korodi szerint a beruházás veszélyt jelent a környezetre, és nem zárható ki a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló, újabb környezetvédelmi katasztrófa lehetősége sem.
A román kormány április végén önálló cégbe szervezte a projektben birtokolt 19,3 százalékos részesedését azért, hogy a kormány közvetlenül tudja felügyelni az RMGC tevékenységét, és biztosítani tudja a haszon részarányos befizetését az állami költségvetésbe. A beruházást a Román Tudományos Akadémia, a román ortodox egyház és számos civil szervezet ellenzi, akárcsak Magyarország.
Verespatakon és környékén az RMGC kanadai–román vegyesvállalat ciántechnológia alkalmazásával akar kitermelni aranyat és ezüstöt. A ciántechnológia, valamint a beruházás mérete aggályokat vet fel Romániában és Magyarországon egyaránt.
A 2012 decemberében megtartott népszavazáson a választóknak arra kellett válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy újrainduljon a bányászat az Erdélyi-szigethegységben és megnyissák a verespataki kitermelést?” A referendum nem volt ügydöntő, csak véleménynyilvánító. Várható volt, hogy többségben lesznek az igen szavazatok, hiszen Verespatakon és környékén nagyon magas a munkanélküliségi ráta, ezért a helyiek többsége támogatja a kitermelést. Verespatakon volt a legnagyobb a részvétel, ott a választók 66 százaléka nyilvánított véleményt, 78,75 százalékuk a bányanyitást pártolta.
