Az idei szlovákiai megyei választások közeledtével a korábbi színterek helyett most a közvélemény-kutatások terén újult ki a harc a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd között. A felek még áprilisban arról egyeztek meg, hogy járási szintű egyeztetések keretében tárgyalnak a közös indulásról. A Most-Híd vezetése a megyei szintű koalíciók létrejöttét támogatta, az MKP viszont az egyes régiók között tapasztalható jelentős eltérésekre hivatkozva a tárgyalások kezdetétől a járási szintű egyeztetéseket ösztönözte.
Talán a felek közötti erőfelmérésnek, talán a véletlennek köszönhető, de a napokban látott napvilágot egy az MKP-hoz és egy a Hídhoz köthető felmérés. A Bugár Béla vezette alakulat által rendelt kutatást a déli országrészben készítették. Kiderült: a megkérdezettek 36,8 százaléka a Hídra szavazna, ha a hétvégén lennének a választások, és 19,7 százalékuk választaná a Magyar Közösség Pártját. Rendkívül magas, 23,2 százalékos a nem választók aránya, szlovák pártra a válaszadók nagyon alacsony százaléka szavazna. A biztos szavazók körében 55 százalékkal a Híd vezet, az MKP-ra 29,4 százaléknyian szavaznának. A szlovák pártok körében 6,3 százalékkal a Smer vezet, az ellenzéki szlovák pártokra szavazók kevesen vannak – olvasható a felmérésben.
A kutatás legérdekesebb része a magyarországi pártok támogatottságára vonatkozott. Eszerint – ha a magyarországi szavazásnak nem lenne intézményi akadálya –, a Híd választóinak 34,4 százaléka nem menne el voksolni, 17,9 százalékuk azonban a Fideszre szavazna, Orbánék ezzel a hidasok körében is nyernének. Az MKP-sok 26,7 százaléka otthon maradna, 36,3 százalékuk a Fideszt választaná. Összesítésben a szlovákiai magyar pártválasztók 47 százaléka a Fideszt preferálja, 41 százalékuk az MSZP–E14–DK–LMP pártjaira voksolna, a Jobbik pedig 11 százalékot gyűjtene be. A Híd választói körében a Jobbikon kívüli ellenzék, az MKP-szavazók körében pedig a Fidesz a népszerűbb összesítésben.
A kutatás föntebb idézett számainak hitelességét némiképp megkérdőjelezi, hogy míg a Híd szavazói összességében leváltanák az Orbán-kormányt, addig hazai jobbközép kormány munkáját egy ötfokozatú skálán 3,07-ra értékelték; az MKP szavazói pedig bár 67 százalékos arányban a Fideszre voksolnának, Orbánék munkáját 2,59-ra értékelték. Ezt az ellentmondást később sem magyarázták meg a kutatás készítői, ami mindenképpen gyanút ébreszthet az olvasóban.
Ezzel szemben az MKP által készített közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy amennyiben a felmérés időpontjában, 2013. március elején tartották volna a szlovákiai parlamenti választásokat, a magyarok 87 százaléka vett volna részt rajta: 33,8 százalékuk az MKP-t, 38,9 százalékuk a Hidat választotta volna. A két pártelnök megítélésének összehasonlítása szerint Bugár Béláról a megkérdezettek 64, Berényi Józsefről 54 százaléka van kedvező véleménnyel. Ugyanakkor Bugárt többen nem kedvelik (23 százalék), mint Berényit (17 százalék).
A felmérések kavalkádjában nem lehet igazságot tenni, de az mindenképpen látszik, hogy komoly törésvonal húzódik a két párt szavazói között, amit világosan mutat az itthoni pártok támogatottságában lévő különbség is. A hatékony felvidéki magyar érdekképviselet szempontjából egyértelműen a közös indulás lenne üdvözítő az őszi megyei választásokon, de könnyen lehet, hogy egymás kiszorítása lesz majd a domináns a megmérettetésen, és nem az együttműködés.
