Népszavazást írna ki az államfő: félhet a kétharmad

Áll a bál Bukarestben, mivel újabb háború körvonalazódik Traian Basescu államfő és a szociálliberális kétharmados többség között.

A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Traian Basescu államfő újabb népszavazást akar kiírni az egykamarás parlamentre való áttérésről, és továbbra is kitart a kétkamarás törvényhozás mellett – közölte szerdán Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu szenátusi elnök. Ponta kijelentette, hogy nem hagyja magát belerángatni Basescu újabb „botránykeltő” manőverébe, mert fontosabb dolga van: kormányoznia kell az országot.

Az USL társelnökei ugyanakkor elutasították azt államfő által megfogalmazott feltételezést, miszerint „piszkos alkut” kötöttek az államfői tisztség kiürítéséről annak fejében, hogy Crin Antonescu liberális pártelnök megmaradhasson az USL közös államfőjelöltjének, és a szociáldemokraták ne indítsanak saját jelöltet a jövő évi elnökválasztáson.

Az USL-hez közel álló szakértők szerint semmi sem kötelezheti a román parlamentet, hogy az alkotmánymódosításba beépítse az egykamarás törvényhozásra való áttérést, amelyet 2009-ben érvényes népszavazáson támogatott az urnáknál megjelent választók túlnyomó többsége. Traian Basescu június 11-én jelentette be, hogy újabb népszavazást ír ki az egykamarás rendszerre való áttérésről és a törvényhozás létszámának csökkentéséről, ha az alkotmánymódosítás során a parlament nem érvényesíti az alaptörvényben a 2009-es népszavazáson kinyilvánított népakaratot.

Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság múlt héten elvetette a jobbközép ellenzéknek az egykamarás parlamentre való áttérésről szóló javaslatát, arra hivatkozva, hogy a 2009-es referendum véleménynyilvánító volt. Basescu többször jelezte, hogy ezt nem hagyja annyiban, június 11-én pedig bejelentette, hogy elindította a 2009-es népszavazás megismétlésének procedúráját.

Az egymással politikai társbérletben élő államfő és kormánytöbbség közti jogvita abból ered, hogy sem az alkotmány, sem a népszavazási törvény nem különböztet meg ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazást. Az ellentmondásos helyzetben az alkotmánybíróság korábban is megkísérelt már jogértelmezéssel rendet tenni, egyebek közt erre hivatkozik a szociálliberális kormánytöbbség.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung június 10-én interjút közölt Victor Pontával. A politikus a konzervatív lapnak adott interjúban egyebek között hangsúlyozta, hogy a Traian Basescu államfővel folytatott hatalmi harc mindkettőjük számára vereség volt, és ártott az országnak, de a leckét is megtanulták mindketten, és megállapodást kötöttek az együttműködéséről, ami kiszámíthatóságot és stabilitást ad a politikai rendszernek.

Cristian Parvulescu politológus – aki a civil társadalom közvitáját megszervező és összegző Alkotmánymódosító Fórumot vezette – úgy értékelte: az államfő egyedüli célja, hogy megakassza az alkotmányos reformot, mert az elfogadása politikai kudarc lenne számára. A szakértő rámutatott, hogy a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló részben az alkotmány világosan leszögezi: „bármely imperatív jellegű mandátum semmis”, vagyis a honatyáknak nem lehet előírni, hogyan szavazzanak. Parvulescu szerint ebből fakadóan a 2009-es népszavazást nem lehet kötelező érvényűnek tekinteni.

Az államfővel több ízben szembekerült szakértő a Digi 24 hírtelevízió kedd esti műsorában azt is kifejtette, hogy az alkotmánybíróság állást foglalt már az egykamarás parlamentre való áttérés ügyében, amikor 2011-ben véleményezte a Boc-kormány erre vonatkozó alkotmánymódosító tervezetét. Elmondta, a taláros testület akkori határozatában alkotmányosnak ítélte az egykamarás rendszerre való átállást, de hosszan ecsetelte a kétkamarás parlament előnyeit, hozzáfűzve hogy a román törvényhozás hagyományosan kétkamarás. Parvulescu szerint ebből is látszik, hogy az alkotmánybíróság sem tekintette kötelező érvényűnek a 2009-es népszavazást.

Ugyancsak erre a 2011. júniusi alkotmánybírósági határozatra hivatkozott Lucian Gheorghiu politikai elemző az USL-t támogató Cotidianul című portálon. Rámutatott: a taláros testület javasolta a népszavazások témáinak leszűkítését oly módon, hogy az államfő ne írjon ki referendumot alkotmánymódosítást igénylő ügyekben. Az alkotmánybíróság szerint így el lehetne kerülni, hogy kétszer rendezzenek – adott esetben ellentétes eredménnyel járó – népszavazást egy bizonyos kérdésben, hiszen a román alaptörvény módosításánál mindenképpen szükség van szentesítő népszavazásra. A szerző szerint valójában Basescu sért alkotmányt, amikor másodszor is népszavazást akar kiírni olyasmiről, amiről először sem kellett volna.

Az USL közeli politikai elemzők úgy vélik: a referendum megismétléséről szóló államfői bejelentés populista fogás, amellyel szerintük Basescu azt akarja érzékeltetni, hogy még nem csúszott ki minden hatalom a kezéből, és ezzel próbálja ráerőltetni akaratát a vele szemben álló kétharmados parlamenti többségre.