Szobrot kap Gyulafehérváron a híres erdélyi püspök

Az Erdélyben szentként tisztelt, a kommunizmus idején börtönbe zárt püspök szobrának avatása a boldoggá avatási folyamatot is szolgálja.

csitK
2013. 06. 28. 19:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az érsekség 2012-ben hirdetett meghívásos pályázatot a szobor elkészítésére, melynek eredményeként Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész kapott megbízást az Erdélyben szentként tisztelt püspök alakjának a megformálására. A művész olyan kompozíciót javasolt, amelyben az ülő püspök közelében két szabad padot is elhelyeztek. „A püspök hellyel kínál bárkit, aki ott jár. Ez az ő jóságára, atyai gondoskodására, szeretetére utal” – magyarázta a kompozíciót az MTI-nek Potyó Ferenc érseki helynök. Hozzátette, ugyan az érseki székesegyház csonka tornya alatt berendeztek egy szobát Márton Áron emlékére, de fontos, hogy a püspök szellemisége az érsekségen is jelen legyen.

Potyó Ferenc hozzátette, hogy Márton Áron – a börtönéveit leszámítva – Gyulafehérváron töltötte püspöki szolgálatának idejét. Akkor is a román többségű dél-erdélyi városban maradt, amikor a II. bécsi döntés következtében Észak-Erdély magyar közigazgatás alá került. „Őt már életében nagyon tisztelték, nemcsak a katolikusok, hanem a más felekezetűek is. Tudjuk, hogy hithű főpap volt, de ugyanannyira feladatának tartotta, hogy szóvá tegye a nemzetének, a népének a gondját-baját” – idézte a püspök alakját Potyó Ferenc, aki szerint a mostani emlékállítás a püspök boldoggá avatásának a folyamatát is szolgálja. A szoboravatásra azt követően kerül sor, hogy a székesegyházban öt ifjú diakónust szentel pappá Jakubinyi György érsek. A szobor elkészítését Magyarország Külügyminisztériuma támogatta.

Márton Áron 1896-ban született Csíkszentdomokoson, 1939. február 12-én szentelték fel a Gyulafehérvári Főegyházmegye püspökévé. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori magyar hatóságok kiutasították Kolozsvárról, ám 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet „a Világ Igaza” címet adományozta neki.

1949-ben a kommunista hatóság letartóztatta, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Márton Áron 1980-ban hunyt el. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.