Történelmi nap: beteljesült a horvátok nagy célja

Egyértelműen beteljesült Horvátország euroatlanti integrációja a július 1-jei uniós csatlakozással, de ez egyáltalán nem oldja meg egycsapásra déli szomszédunk gazdasági és társadalmi problémáit.

– Mennyire erős egyébként az EU-szkepticizmus Horvátországban?
– A horvát közvéleményben, mint azt az előzőekben elmondottam, érezhető az erőteljes szkepticizmus az Európai Unióval szemben. Ugyanakkor nem mindenki gondolkodik így, hiszen például a csatlakozásról szóló népszavazáson mégiscsak az igenek győztek (bár térségünkben az eddig EU-csatlakozásról rendezett referendumok közt Horvátországban volt a legnagyobb a nem szavazatok száma), s éppen ott volt a csatlakozás támogatóinak aránya a legmagasabb, ahol egyben a részvételi arány is meghaladta az 50 százalékot, például Zágrábban, s általában az ország nyugati, északnyugati felében. A baloldali szavazók többsége az uniós csatlakozás mellett volt (s az említett térségben az utóbbi választásokon rendre a baloldal nyert), de az európai integráció szükségessége mellett érveltek a jobbközéphez tartozó pártok is (köztük a korábbi kormánypárt, a HDZ is), s tulajdonképpen az integrációs tárgyalásokat is nagyrészt a HDZ vezette kormányok folytatták le.

Vasárnap éjféltől, Horvátország európai unós csatlakozásától kezdődően átalakul és gyorsabbá válik a két letenyei határátkelőn a ki- és beléptetés rendje, a magyar rendőrök egy része horvát területen fog dolgozni – közölte a nagykanizsai rendőrkapitány vasárnap délelőtt. Molnár József a letenyei közúti határátkelőn tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a leginkább érezhető változás az, hogy a vámvizsgálat megszűnése és a rendőrök közös ellenőrzése bevezetésével már nem négyszer, csupán egy alkalommal kell átadniuk az irataikat az utazóknak. Az évente mintegy 2,5 millió utast átléptető két letenyei átkelő közül a közúti esetében a horvát oldalra, Muracsányba (Gorican) költöznek át a magyar rendőrök, az autópálya-átkelőn viszont továbbra is magyar területen folyik majd az átléptetés.

A közvélemény uniópárti része gazdasági előnyöket, életszínvonal növekedést vár, míg a kissé szkeptikusabbak, ha igennel szavaztak, gyakorta inkább azért tették, hogy ily módon Horvátország végképp megszabaduljon az időnként nyugati fővárosokban az elmúlt két évtizedekben fel-felreppentett Jugoszlávia-újjáalakítási kísérletektől. Sokakban, még az igennel szavazók közt is volt egy kis fenntartás, hiszen mégiscsak a régóta áhított és véres háború árán kivívott függetlenség, szuverenitás részleges feladásáról van szó.

– Ivo Josipović köztársasági elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU diktálta kemény feltételek még előnnyel is járhatnak, mert egy élhetőbb országot hozhatnak létre. Így gondolják ezt a horvátok is?
– Ez sok mindentől függ, például, hogy a horvát kormány hogyan fog viszonyulni Brüsszelhez, mennyire vállalja fel a horvát érdekek védelmét például. Vagy mennyire jön létre a centralizált Európa.

– Hogyan állnak a helyiek a tőke szabad áramlásához és a privatizáció erőltetéséhez? Ez mindig komoly próbaétele a csatlakozóknak.
– Gőzerővel megindult Horvátországban a privatizáció és a lakosság ennek körülbelül annyira örül, mint nálunk. Ráadásul a horvát gazdaság továbbra is recesszióban van, és nem igen látszik az alagút vége. A jelenlegi kabinet azzal nyert választást, hogy helyrerakja a gazdaságot, de ennek nyomát sem látni. A fiatalok között is jelentős a munkanélküliség – ahogy a dél-európai államok többségében – és sokan már most sem a szülőföldjükön képzelik el a jövőjüket, ráadásul már most is sokan kint vannak.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának segítésére szólított fel Kövér László szombaton Zágrábban. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy még sok feladat vár Horvátországra.

Megszűnik a horvát határon a vámvizsgálat, gyorsabb lesz a személyi okmányok ellenőrzése, olcsóbbá válik a telefonálás és az internetezés, de változatlanok maradnak a bírságok, ha valaki például a közlekedésben szabálysértést követ el.

Az Európai Uniónak érdeke lett volna hamarabb felvenni tagországai közé mind Magyarországot, mind Horvátországot, mert akkor a globális gazdasági válság kialakulásakor sokkal erősebb lett volna pénzügyileg is – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a horvát közszolgálati tévének (HTV) adott, június 27-én este sugárzott interjújában.