Ha kétharmados többségét hosszú távon nem is tudja bebetonozni a Szociáldemokrata Párt (PSD), hiszen azt csak a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött koalíció révén tudta elérni, most legalább azon ügyködik, hogy jelentős ideig ő alakíthasson kormányt. Ezt célozza a párt azon terve, hogy ismét elővegyék a PSD és a PNL elnökei, Victor Ponta és Crin Antonescu által tavaly kidolgozott tervezetet, amely tiszta, egyfordulós, egyéni választókerületes többségi rendszert hozna létre – olvasható a Mensura Transylvanica (MT) politika-elemzőintézet tanulmányában.
Az elemzőintézet szerint ha ismét bevezetnék, ez azt jelentené, hogy megszűnne a választási rendszer arányossága, mivel minden választókerületben az első helyezett győzne, függetlenül attól, hogy a szavazatok 25 vagy 65 százalékával győzött. Mivel ez a kisebbségek – elsősorban a magyarság – számára kedvezőtlen, kitalálták, hogy azon megyékben, ahol valamely kisebbség számaránya eléri a 7 százalékot, de nem jutott mandátumhoz, automatikusan kap egy parlamenti helyet.
Ez ugyanakkor magyar szempontból még mindig kedvezőtlen. A tervezetet a parlament tavaly májusban el is fogadta, de az alkotmánybíróság megsemmisítette azt, mivel már kevesebb mint egy év volt hátra a választásokig, ráadásul a jogszabály nem biztosított volna arányos képviseletet – emlékeztet az MT. Úgy látják, egyértelmű, hogy a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) két társelnökének tervezete már akkor is saját hatalmuk bebetonozását szolgálta, ugyanakkor a választásokon annak ellenére is kétharmados győzelmet arattak, hogy a törvénytervezetet végül elvetette az alkotmánybíróság.
Az MT szerint most a PSD ismét csak szeretné megszavaztatni a tervezetet, ami saját szempontjából nem is csoda. A jelenlegi szociáldemokraták szavazóbázisa a legstabilabb, országos szinten 30-40 százalék körüli, de sok olyan dél-romániai és moldvai megye van, amely „örökös” PSD-s tartománynak számít, és ahol játszva „behúzza” a szükséges mennyiségű mandátumot. Ami azt eredményezheti, hogy az országos szinten mért 30-40 százalék közötti támogatottság még akkor is abszolút parlamenti többséget eredményez a számára, ha nincs parlamenti küszöb – tették hozzá.
A hazai választójogi változtatásokat gyakorlatilag két éve tartja össztűz alatt a balliberális ellenzék, miközben eszmetársaik tőlünk keletre lényegesen nagyobb változtatást hajtanának végre, mint ami Magyarországon történt. Mint ismert, a hazai jobbközép parlamenti többség a változtatások során figyelemmel volt arra, hogy a korábbi vegyes rendszer megmaradjon, miközben a stabil kormányalakítás biztosítva legyen.
Miközben Romániában nem beszélhetünk arról, hogy szükséges lenne a választási rendszerhez alapjaiban hozzányúlni, addig Magyarországon 2010-re olyan hatalmas aránytalanságok alakultak ki, hogy például a szigetszentmiklósi egyéni körzetben egy fő szavazata körülbelül 3-szor kevesebbet ért, mint például a Veszprém melletti kis településeken. Budapesten is egy csepeli polgár szavazata körülbelül kétszer annyit ért, mint egy XII. kerületben lakó szavazóé.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Traian Basescu államfő népszavazást akar kiírni az egykamarás parlament bevezetéséről. Az alakulat szakértői szerint az elnök ezzel azt akarja bizonyítani, hogy még nem csúszott ki minden hatalom a kezéből, és ezzel próbálja ráerőltetni akaratát a vele szemben álló kétharmados parlamenti többségre.
A balliberális kétharmados parlamenti támogatás megvan, és most már annak a kellemetlen fejleménynek a lehetőségét is kiiktatták, hogy alacsony részvétel esetén érvénytelen legyen a népszavazás – így kommentálta a Mensura Transylvanica erdélyi politika-elemzőintézet a romániai törvényhozás azon döntését, hogy egy népszavazás akkor is érvényes, ha a szavazásra jogosultaknak csupán a 30 százaléka vesz részt rajta, és akkor eredményes, ha a választói névjegyzékben található polgárok 25 százaléka igennel voksol.
