„Nem értem, mert nem volt logikája” – mondta a szlovák diplomácia vezetője a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos, Bagó Zoltán fideszes és Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő által szervezett közmeghallgatásról. A rendezvényt szervezői felhívásnak szánták a magyar–szlovák párbeszéd érdekében. Miroslav Lajcák szerint a rendezvénnyel nyitott kapukat döngettek, mivel Szlovákia és Magyarország között már huzamosabb ideje minden kérdésben párbeszéd zajlik, így nincs szükség arra, hogy a két állam közötti dialógust az EP keretén belül zajló párbeszéd helyettesítse.
Július 2-án hosszas előkészítés után Budapesten találkozott Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A négyszemközti tárgyalás után plenáris egyeztetés kezdődött. A találkozón több kétoldalú megállapodást is aláírtak, többek közt új határátkelők létesítéséről, egy új komáromi híd megépítéséről és energetikai kérdésekben állapodtak meg.
Varga Mihály ugyanezen a napon magyar–szlovák kormányzati csúcstalálkozó keretében tárgyalt szlovák kollégájával.
A szlovák külügyminiszter az egyik szlovák európai parlamenti képviselő, Katarína Nevedalová által a közmeghallgatás kapcsán elmondottakra utalva leszögezte: abszurdnak tartja, hogy bárki is megbeszélésnek nevezzen egy rendezvényt, miközben abból kizárja a másik (a szlovák) felet. „A párbeszéd nem így néz ki” – szögezte le Miroslav Lajcák.
Katarína Nevedalová, a szlovák kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) EP-képviselője kedden a TASR-nak nyilatkozva a brüsszeli közmeghallgatás kapcsán nehezményezte, hogy azon három magyar szakértő úgy mondott véleményt a Benes-dekrétumokról, hogy a szlovák fél nem kapott lehetőséget nézetei ismertetésére. Nevedalová állítása szerint a közmeghallgatás szervezői azt mondták, hogy szlovák–magyar párbeszédről lesz szó, de csak azután, hogy a szlovák fél elfogadta azokat a feltételeket amelyeket Magyarország a Benes-dekrétumok kapcsán támaszt.
A keddi brüsszeli közmeghallgatáson három meghívott előadó elemezte a szóban forgó dekrétumokat, valamint az azokat megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozatot. Többek között megállapították, hogy a szlovákiai magyarságot a második világháború után kollektív bűnössé nyilvánító, jogfosztó dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés. Az európai politikusok a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban is kettős mércét alkalmaznak, és olyan állításokat fogalmaznak meg, amelyek nem felelnek meg a valóságnak – mondta Bagó Zoltán.
