A rendezvényt – mint azt Bagó Zoltán hangsúlyozta – felhívásnak szánták a magyar–szlovák párbeszéd érdekében.
Három meghívott előadó – Rezsőházy Rudolf történész-szociológus, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, Horváth Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtörténésze, valamint Korom Ágoston, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az európai uniós jog szakértője – különböző szempontokból elemezte a szóban forgó dekrétumokat, valamint az azokat megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozatot. Egyetértettek abban, hogy a szlovákiai magyarságot a második világháború után kollektív bűnössé nyilvánító, jogfosztó dekrétumok múltja és jelene megoldásra váró kérdés. Úgy vélekedtek, hogy a téma európai szemmel történő megközelítése és megvitatása jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődéséhez, ezáltal pedig a közép-európai kisebbségek helyzetének javulásához.
Július 2-án hosszas előkészítés után Budapesten találkozott Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A négyszemközti tárgyalás után plenáris egyeztetés kezdődött. A találkozón több kétoldalú megállapodást is aláírtak, többek közt új határátkelők létesítéséről, egy új komáromi híd megépítéséről, és energetikai kérdésekben állapodtak meg.
Varga Mihály ugyanezen a napon Magyar–Szlovák Kormányzati Csúcstalálkozó keretében tárgyalt szlovák kollégájával.
Bagó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyar és a szlovák miniszterelnök által a múlt héten aláírt megállapodások új fejezetet nyitottak a kétoldalú viszonyban. Szerinte a mostani közmeghallgatáson levont következtetések és ténymegállapítások ezen új korszak egyik alfejezetének tekinthetők. A fideszes politikus szerint a diszkriminatív Benes-dekrétumokat eddig még soha nem sikerült ilyen magas szakmai szinten, nyilvánosan és európai módon bemutatni, elemezni. Előrelépés ez – tette hozzá – abból a szempontból is, hogy az Európai Parlamentben ősszel a petíciós bizottságon (PETI) túl további két illetékes szakbizottság, a jogi bizottság (JURI), valamint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) is meg fogja vizsgálni a kérdést.
„Közös jövőnk a megbékélés, hiszen együttműködésre vagyunk ítélve. Azzal együtt, hogy az idő múlása enyhíti a múlt sérelmeit, hiszem, hogy országaink között ma nincs helye a történelmi amnéziának. Ezért a kérdés rendezésére, mint európai jogász és jogalkotó magam egyetlen lehetőséget látok, nevezetesen a kollektív bűnösség elvét tartalmazó Benes-dekrétumoknak a szlovák jogrendből való törlését” – fogalmazott Bagó. Mészáros Alajos a rendezvényen megállapította: a deportálások és a jogfosztás emléke erősen él a szlovákiai magyarokban, de az uniós jogot sértő, ma is érvényesülő joghatásokat ettől függetlenül is meg kell szüntetni. „A XXI. században nincs helye a kollektív bűnösség elvének, sem a nemzetiségen alapuló diszkriminációnak, változásokat viszont csak higgadt párbeszéddel és tárgyalásokkal lehet elérni” – mondta.
