Szász Jenő a magyar nyelv Kárpát-medencei megőrzésének kérdéseivel foglalkozó Gyökerek, utak, jövők elnevezésű tudományos konferencián emlékeztetett rá: a még februárban megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően a kutatóintézet lehetősége és felelőssége a nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása. Úgy véli, aggasztó, hogy a magyarok lélekszáma a szomszédos országokban és a diaszpórában folyamatosan csökken, arányuk a felsőoktatásban mindenütt alacsonyabb a többségi nemzethez tartozókénál, s mindenhol tapasztalható a kulturális, oktatási és gazdasági pozícióvesztés.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a Kárpát-medencében folyamatosan csökken a magyar nyelvet beszélők száma, s ma már úgy tűnik, a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy ez ellen eredményes lépéseket tegyünk. Rámutatott arra, hogy a nyelvünk az identitásunk legfontosabb jegye, veszélyeknek van kitéve, s ezt a migráció tovább növelheti. A politikus arra, miként lehet az identitást, a nyelvet, a közösséget megőrizni az anyaországon kívül, jó példaként a Baranyában élő horvát kisebbséget említette, amelynek Pécsen iskolája, színháza, kulturális központja működik.
Pásztor István, a vajdasági parlament és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy aki a magyar nyelv megőrzéséről gondolkodik, annak a perspektíva megteremtéséről kell gondolkodnia. A megbékélés, a múlttal való szembenézés, a saját jövőnk felvázolása is mind a nyelv megőrzésének eszköze – jelentette ki.
A Gyökerek, utak, jövők elnevezésű kétnapos konferencián több mint húsz előadás hangzik el a témában. A tudomány olyan jeles képviselői adnak elő, mint Glatz Ferenc történész, Visy Zsolt régész és Andrásfalvy Bertalan etnográfus.
