A nyitrai kerületi bíróság júniusi ítélete községi földterületeket ruházott át olyan személyek jogutódainak tulajdonába, akiknek az ingatlant a dekrétumok alapján elkövetett vagyonelkobzás utáni földosztáskor utalta ki a csehszlovák állam. Az említett bírósági döntés egy a Révkomáromhoz közeli Pat község és a vitatott földterületekre igényt formáló felperesek között immár közel kilenc éve zajló tulajdonjogi per legutóbbi fejleménye. A peres eljárás tárgyát több a község határában lévő, jelenleg összesen mintegy negyedmillió euró értékűre becsült földterület képezi.
Az eredetileg a Magyar Királyi Kincstár tulajdonát képező ingatlanok elkobzásáról 1946 augusztusában az Ógyallai Konfiskációs Bizottság hozott döntést a Szlovák Nemzeti Tanács (SNR) 104/1945-ös számú – „a magyarok, németek, árulók és a szlovák nemzet ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és annak szétosztásáról” – szóló rendelet alapján. Az érintett ingatlanok egy részét a csehszlovák állam az Agra részvénytársaság, valamint dr. Barkóczi Hadik András elkobzott földjeivel együtt 1948 májusában egy a községbe betelepített házaspárnak (Pavol Kácerík és neje) utalta ki. Az ingatlanok átruházását nem vezették be a telekkönyvbe, és mivel az új tulajdonosok nem művelték meg, az állam 1955-ben egy újabb határozattal a Bajcsi Állami Gazdaságnak adta a területet kezelés és használat céljából. 1982-ben a föld egy része – a Pati Fürdő bővítéséhez szükséges földterületként – a Révkomáromban székelő Járási Idegenforgalmi Hivatal kezelésébe, majd a rendszerváltozást követően, 1991-ben, az önkormányzatok vagyonáról szóló törvény hatálybalépésével Pat község tulajdonába került.
A rendszerváltást követő kárpótlási eljárások során az ingatlanokat senki sem igényelte vissza. Ilyen igénnyel a 104/1945-ös rendelet és a 108/1948-as számú benesi dekrétum alapján tulajdonuktól megfosztottak állhattak elő a hatályos jog értelmében, amennyiben szlovák állampolgársággal rendelkeztek. 2004-ben azonban azok jogutódai, akiknek a vagyonelkobzást követő földosztáskor a földterületet kiutalta a csehszlovák állam, az ingatlanok visszaszolgáltatását célzó keresettel fordultak a Révkomáromban székelő járási bírósághoz. A járási bíróság 2007-ben született elsőfokú ítélete megerősítette, majd a pati önkormányzat fellebbezését követően 2010-ben a felülrendelt nyitrai kerületi bíróság elutasította a felperesek keresetét, akik ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. A Legfelsőbb Bíróság, többek között a Szlovák Nemzeti Tanács 104/1945-ös számú rendeletére hivatkozva, ismét helyt adott a felperesek keresetének, és visszautalta az ügyet a kerületi szintre.
„Mivel a kerületi bíróságra nézve kötelező volt a Legfelsőbb Bíróság álláspontja, így ugyanazok a bírók, akik korábban elutasították a beadványt, most helyt adtak neki” – mondta az MTI-nek a nyitrai kerületi bíróság nemrégiben született döntéséről Szabó Olga, Pat polgármestere. Hangsúlyozta: a döntést elfogadhatatlannak tartják és ezért már panasszal is éltek ellene az Alkotmánybíróságon, valamint rendkívüli felülvizsgálati kérelmet adtak be a főügyészséghez is. Hozzáfűzte: az alkotmánybírósághoz címzett panaszukra két hónap eltelte után sem kaptak választ, a főügyészség részéről pedig csak annyi történt, hogy jelezték: meghosszabbítják az ügy elintézésére a törvény által előírt két hónapos határidőt.
A benesi dekrétumok sérthetetlenségét és ezáltal jogfolytonosságát 2007-ben, Robert Fico előző kormánya idején határozatban erősítette meg a szlovák parlament. A határozat elfogadásának jelentős negatív visszhangja volt. A pozsonyi parlamenti határozat miatt 2012-ben Juhász Imre alkotmánybíró beadvánnyal fordult az EP petíciós bizottságához. Az ügyben mind ez idáig nem született döntés.
